Shock!

A Beyond The Black is azon csapatok sorát gyarapítja, amelyek szinte észrevétlenül váltak tényezővé az európai színtéren az évek során. A Jennifer Haben vezette zenekar mostanra Magyarországon sem ismeretlen, és bőven van még helyük felfelé terjeszkedni. Ez itt most az az eset, amikor nem tartom valószínűnek, hogy valami nagy mellényúlás következne be menet közben: a lemezen éppúgy hallatszik, mint ahogy a klipeket, körítést, turnélehetőségeket megvizsgálva is egyértelmű, hogy a csapat mögött professzionális gépezet dohog. Ez az új anyag Németországban már a listák második helyén kezdett, vagyis hosszabb távon simán felépíthetnek belőlük egy klasszikus értelemben vett belépőzenekart. Márpedig a műfaj általános állapotát és elöregedő táborát tekintve azokra most óriási szükség van a színtéren.

A zenekar ezen a – címválasztása alapján nyilvánvalóan öndefiniálónak szánt – lemezen ugyanis meglehetősen gördülékenyen valósította meg azt, amibe például a Delainnek beletört a bicskája a Dark Watersszel. Magyarán szólva, ez egy bárki által könnyen fogható, megadallamos szimfonikus metállemez ultrakommersz, viszont brutálisan ragadós dalokkal, többnyire felesleges zsír nélkül. Aki rendszeresen olvas bennünket, talán tudja, hogy nem feltétlenül ilyesmikkel kelek és fekszem, de ami jó, az jó, és kénytelen vagyok elismerni, hogy ezen az albumon nehezen tudok fogást találni. Pedig nemhogy nagy, hanem semmiféle titokról nem beszélhetünk: semmi újat nem csinál a Beyond The Black, viszont megvan bennük a potenciál a szögesdróton kívüli rétegek megszólításához is.

Könnyű lenne mindezt a popvonalról érkezett Jennifer számlájára írni, de ő pusztán egy összetevő a sok közül, a kulcsot – mint mindig – most is az album maximálisra pörgetett dalcentrikussága jelenti. Még a viszonylag homogén megközelítés ellenére is sikerült telerakniuk a 42 perces lemezt emlékezetes szerzeményekkel, ahol adott egy roppant markáns vezérfonal, mégsem folyik egybe a végeredmény, mert maguk a dalok önmagukban is megállják a helyüket. A nyitó Is There Anybody Out There?, a roppant erős melódiákkal megpakolt Dancing In The Dark és Raise Your Head egymás után érkező kettőse vagy a záró, epikusra vett, klasszikus hard rock riffekkel dolgozó I Remember Dying egyaránt kiváló darabok. De még a Wide Awake balladát is simán megeszi az ember, pedig rengeteg ilyet és ehhez hasonlót hallottunk már az évek során.

Minden hasonló lemez esetében nagyon sok áll vagy bukik az énekesnőn: nos, Jennifernek kellemes, tiszta hangja van, tudja is használni, neki is tudja ereszteni, sőt, még fantázia is szorult belé, nem egyszer felkapja a fejét a hallgató a dallamaira, pedig ezen a szétcincált vonalon nehéz ilyesmit produkálni. A Reincarnationben vagy a Not In My Name-ben azért persze szigorúan bekiabáló férfihangok is színesítik kicsit sima és letisztult, de érzelemgazdag előadásmódját. Szintén a lemez előnyére válik, hogy a szimfo-elemekkel is sokkal okosabban és ízlésesebben bánnak, mint sok hasonszőrű banda: e részek megmaradnak atmoszférateremtő járulékos kiegészítő, konkrétan színesítő szőnyegezés szintjén, a Beyond The Black tagjainak eszükben sincs eljátszani, hogy a bandában Mozart és Vivaldi reinkarnációi feszülnek a hangszereknek (akik, ugye, ha ma élnének, természetesen és magától értetődően csakis metált játszanának, mint az köztudott). Ezzel pedig sikerül megúszni, hogy valami negyedosztályú filmzenét idéző módon nevetségessé váljon a dolog.

Fogalmam sincs, képes lesz-e érdemben megfogni a TikTok-generációt is a Beyond The Black – a fentebb említett belépőzenekari státusz nyilvánvalóan ezen múlik majd, de potenciál kétségtelenül bőven akad náluk. Ugyanígy jó dalaik is vannak: poposak, de nem úgy és nem annyira, mint az Amaranthe, organikusabban szólalnak meg, mint a mai Within Temptation, és nem vesznek el úgy a részletekben, mint a mostani Nightwish. Én a magam részéről bekajáltam ezt az elegyet. Persze nem árt helyén kezelni ezt a lemezt sem, a világmegváltástól nyilván távol áll, amit itt hallunk, de nagyjából kihozták ebből a nőiénekes, törékeny, sztorimesélősen kommersz szimfometál-dologból, amit 2023-ban lehet.