Shock!

Az Immortal feloszlása óta talán az egyik legkompromisszum-mentesebb csapat a Dark Funeral - mármint , ami az északi black metal hordákat illeti. 1993 óta ontják ránk legsötétebb, brutális zenéjüket, 1994-es első minialbumuk - amelyet Dan Swanö kevert - már igen nagy elismerésre talált.

Kritikám elkészültekor sajnos ez a lemez még nem jelent meg hivatalosan, így csak egy előzetes promoanyag jutott el hozzám, ebben pedig minden szám közben vagy kétszer belemormogja egy sírontúli hang, hogy a Dark Funeral következő anyagát hallom, melyet majd a Regain Record jelentet meg - persze ez már élvezhetetlenné teszi a meghallgatást, no persze ha valaki élvezi, hogy a fülén keresztül teljes kizsigerelésben van része. A Dark Funeral tulajdonképpen ezt nyújtja: iszonyat brutálisan, gyomorszaggatóan zsigerel, kellőképpen sátáni szövegekkel megspékelve.

Ha valaki most ismerkedne a black metal fogalmával, akkor valami könnyedebbet ajánlanék (hehe, megint a jó öreg Dani jutott eszembe), aki viszont a Dark Funeral eddigi anyagait ismerte, szerette, annak ez a lemez sem fog csalódást okozni. Lord Ahriman gitáros és társai ismét egy olyan kíméletlen anyagot raktak le az asztalra, amely egy vérszomjas, tébolyult mészáros csapásaival fogja letaglózni a felkészületlenebb hallgatókat.

Sokat nem is írnék erről az anyagról - nekem ez az ultrabrutális, tömény antikrisztusi támadás így, egy lemezen keresztül egy kicsit sok(k). Aki persze ezt a zenei kegyetlenséget favorizálja, az úgyis kajolni fogja. A pandamacis arcfestés kritizálásától pedig ez alkalommal eltekintek.