Na, ez végre egy reményteli vállalkozás az olasz Sárkányszívtől, amelynek eddig megismert bandái csaknem mind a közepes és a teljes gáz közötti intervallumban mozogtak. Az ugyancsak talján (hitted volna?..) Doomsword második korongjával szakad meg idén a dicstelen széria.
megjelenés:
2002 |
kiadó:
Dragonheart / Pulse Promotion |
pontszám:
8 /10 Szerinted hány pont?
|
Az elsővel még nem volt dolgom, ezért a nagy megütközést nekem rögtön a stílus okozta. Sehol a lerágott csont speed tempók, sehol a királyokról, lovagokról, sárkányokról szóló dajkamesék. El tudod képzelni, mi sülhet ki az epikus hangvételű korai Manowar lemezeknek és a régi Trouble, a Candlemass vagy a Solitude Aeturnus vontatott, fájdalommal teli doom zenéjének a keresztezéséből? Valami olyasmi, ami ezen a CD-n szól!
Átlagosan kb. hat perc hosszú számok, vészterhes masírozó tempók és himnikus énekdallamok egy nyersebb, operás hatásoktól mentes Messiah Marcolin "rokon" hang előadásában. Ráadásul kelta és középkori motívumok is színesítik a muzsikát, amitől pláne izgalmas lesz az egész! A szövegvilág ezzel összefüggésében egészen a viking korba vezet vissza. Arra az infólap sem ad magyarázatot, honnan az olaszok vonzódása az északi népek történelméhez, mitológiájához, mindenesetre az Ancient dobos Grom szimpátiáját már kivívták (az Ancienték főhadiszállása ugyanis szintén Itáliában található), így ő dolgozott velük a stúdióban. A név semmitmondó, a tagok által használt művésznevek is elég szerencsétlenek, a hangzás se vetekedhet a nagykiadós csapatok lemezeinek soundjával, a hangulata miatt azonban érdemes próbálkozni az anyaggal.