Az olasz Drakkarnak, ha igaz, ez a harmadik albuma. Természetesen dallamos speed, vagy true metal, ha úgy tetszik (elég megnézni a kiadó nevét...), némi billentyűvel - és új énekessel. Eddigi teljesítményük emlékeim szerint igencsak harmatos volt, lássuk, mi változott!
megjelenés:
2002 |
kiadó:
Dragonheart / Pulse Promotion |
pontszám:
6 /10 Szerinted hány pont?
|
A lemez olyan vehemens módon indul, mintha eljött volna a power/thrash forradalma, erről azonban szó sincs. Sebességmániás és menetelős metal himnuszok sorjáznak közhelyszerű énekkel, nem valami sok egyéniséggel. Ráadásul a három leggyorsabb nóta - komoly szerkesztési hiba folytán - mindjárt a lemez elején torlódik, míg a második felében jobbára középtempós számok folynak össze.
A régi idők rockbandáit idéző billentyűjáték kellemes színfoltja az anyagnak és született több emlékezetes, dúdolható dallam, refrén is, de ez azért még nem ok az ujjongásra...
A vicc az, hogy így is a Dragonheart jobb kiadványai közül való az album (viszont a borító egy hányás!). Hallgatható, élvezhető, ám valójában nélkülözhető.