Szerencsére volt alkalmam átbeszélni a friss Edguy albumot Tobias Sammettel, aki csak megerősített abban, hogy nem állt be 180 fokos fordulat a zenekar stílusában, de a továbblépés, az egészséges keretek között történő újítás megtörtént.
Először is bizonyos meglepő hangszerek bevetésében érhető tetten mindez, ott van mindjárt a régi jó Hammond orgona a nyitó Tears Of A Mandrake-ben, amely akár az Avantasia második részén is jól mutatna (mekkora refrénje van!). A Jerusalemet vagy a tíz perc körüli The Pharaoh-t meg különböző középkori illetve keleti hangszerek és dallamok ékesítik, utóbbi az egész korong tetőpontja számomra. Ezelőtt is születtek hosszú, monumentális Edguy nóták, de ez mind közül a legérettebb, a legszínesebb!
További érdekes színfolt a Wash Away The Poison című nyugis, akusztikus gitárt és zongorát is rejtő balladisztikus szösszenet a lemez második felében. Nem hiányoznak másfelől a Tobiaséktól megszokott speedelések sem: mind a Golden Dawn, mind a Fallen Angels erőteljesen Kai Hansen hatású (Miért nem vagyok meglepve? Ha-ha!..), nem beszélve a címében is Helloweenes Save Us Now-ról. Viszont ezek között találjuk az eddigi legkeményebb Edguy számokat! A legjobbnak ilyen téren a Nailed To The Wheelt tartom, amely rövid lírai bevezető után hirtelen ránk zúdít egy irgalmatlan Painkilleres tempót, Tobias torkából pedig Kiske és Dickinson után Halford is előtör. A srác egyébként is nagyon megtanult játszani a hangjával. Korábban se volt gondom vele, de most aztán igazán a korát meghazudtoló kifejezőerővel és változatossággal énekel.
Nem lehet és nem is kell mindenkiből true metal warriort faragni (hány meg hány gagyi lemez közül kénytelenek ma is kiválogatni a valódi értékeket a szegény rajongók!), az ötletesség, az invenció, valamint a folyamatos fejlődőképesség azonban igenis értékelendő és dicséretes! A rock/metal zene minden ágában! Utálom az olyan elcsépelt dumákat, hogy a híveket nem érheti csalódás és nyugodtan bevállalhatják az albumot, de ez az igazság. Ehhez nem is szükséges további kommentár; akinek még nincs meg a Mandrake vagy nem szerzi be hamarosan, az nem is szereti az Edguy-t.