Shock!

december 22.
vasárnap
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Every Time I Die: The Big Dirty

A buffalói Every Time I Die is abba az egyre duzzadó tengerentúli áramlatba sorolható, ahol a southern riffek és a metalcore-os modernitás éppúgy követelményeknek számítanak, mint a nyelvtanilag korrekt, egyszerű mondatos zenekarnév. Az Every Time I Die legénysége e kritériumoknak tökéletesen eleget tesz, csakúgy, mint a nem is oly rég tárgyalt A Life Once Lost.

megjelenés:
2007
kiadó:
Ferret Music
pontszám:
7 /10

Szerinted hány pont?
( 1 Szavazat )

A Buckley fivérek által alapított zenekar azonban egy rockosabb megközelítésből próbálkozik, erre utal a lemezcím is. S igazából már most elmondhatom, hogy negyedik, A Nagy Mocskosra keresztelt albumukra majd' ugyanazt el lehetne mondani, mint a legutóbbi A Life Once Lost produkcióra. Nevezetesen, hogy az anyag nem rossz, nem zavaró, de egyetlen kiemelkedő pontot se találni rajta, s a sokadik meghallgatás után se maradnak meg jellegzetes momentumok, amelyekre előzőleg érdemes lenne odafigyelni.

Pedig a srácok érezhetően nagyon érzik ezt a lazára vett zenei közeget, nagy party állatok lehetnek. Épp ezért ajánlható ez a lemez sör- és whiskey-szagú rocker bulikba, olyasfélékbe, amilyet az Alabama Thunderpussy Words Of The Dying Man klipjében is láthatunk. Máskülönben nem sok vizet zavar a lemez, szépen eldübörög a háttérben, de aztán úgy érzi az ember, hogy most már kell valami karakteresebb hallgatnivaló is. De hogy azért mégis kiemeljek egy dalt a szürke masszából, az INRIhab egy igazi húzós, motorbeindítós nóta, s még a refrénje is ütősre sikeredett. Na, ha a lemez fele ilyen lenne legalább, személyemben mindjárt egy új rajongót avathatnának a buffalóiak.

Maga a hangzás tökéletesen passzol a zenei stílushoz, koszos de szellős, szinte organikus. Nem kétséges, élőben óriásiak lehetnek a fiúk, lemezen azonban kissé arctalanok. Azoknak viszont, akik vevők a délies ízű, húzós-bulizós riffekkel telepakolt, középtempós modern rockzenére nyugodt szívvel ajánlható a The Big Dirty, hosszabb kocsikázásokhoz például kiváló aláfestés, főleg ha mondjuk az Alföld pusztáin gémeskutak meg szürke marhák között repesztünk egy ütött-kopott Chevy Impalával. Nyilván abszurd helyzet, de megeshet.

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Fates Warning - Budapest, A38, 2013. október 16.

 

Leander Rising - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2013. február 7.

 

Nitzer Ebb - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Die Krupps - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

30 Seconds To Mars - Budapest, Sziget fesztivál, 2010. augusztus 13.

 

Wackor - Budapest, Petőfi Csarnok, 2008. október 31.