Shock!

Bár legtöbben a markáns énekhang alapján fogják beazonosítani ezt a projektet, a Fires Of Babylon nem Rob Rock bandája, ő csupán elfogadta a Metal Heaven kiadó felkérését, akik pedig a Winters Bane gitárostól, Lou St. Paultól szerettek volna mielőbb valami újat hallani.

Bár a legutolsó WB lemez elkerülte a figyelmemet, a Ripper hangja miatt legendássá vált Heart Of A Killer és egy azt követő, már Lou által felénekelt anyag alapján tudtam, hogy a srácnak nem kell külön elmagyarázni a súlyos riffek, gyilkos énekdallamok, egyszóval, az amerikai power metal mikéntjét. Persze ilyen zenéhez feszes ritmusszekció kell, nos, azt hiszem, Kelly Conlon basszerről elég annyit mondanom, hogy a Death Symbolic-ján nyomta a nem akármilyen bőgőtémákat; Robert Falzano dobost pedig egy korábbi Annihilator turnéfelállásból, valamint a szintén innen (is) ismerős Curran Murphy gitároshoz köthető Shatter Messiah-ból ismerhetik a riffbarátok. Minden túlzás nélkül elmondható tehát, hogy ezek az arcok élik, lélegzik a US powert.

Sok okosságot tehát nemigen lehet elmondani a 47 perces lemezről, akinek a tagok nevei mondanak valamit, úgyis potenciális érdeklődő; átlag metalosoknak pedig valószínűleg túl szikár ez a muzsika. Aki viszont az előbbi kategóriába tartozik, széles vigyorral a képén hallgatja majd a harapós riffeket, virgás szólókat és emeli magasba az öklét az olyan keresztényi ihletettségű szövegek refrénjeit süvítve (vajon Rob írta őket vagy az egész gárda agymosott, izé... hívő?), mint a Devilution, a Lake Of Fire, a Revolution Coming vagy épp a Lazarus Rising. Sőt, azt hiszem, hozzám hasonlóan a patinásan old school hangzást (jó kis kopogós, szárazan szóló pergő, jessz!) is fenemód élvezni fogja. Rob álmából felkelve is zseniális énektémákat tud alkotni, még akkor is, ha némelyik hasonlónak tűnik egy-egy korábban megismerthez – ezt végső soron úgy is interpretálhatjuk, hogy jellegzetes, csak rá jellemző eszköztárából szemezget. Egyszóval, nekem ez az az album baromira tetszik, sokat hallgattam a nyáron és azért valljuk be, továbbra sem áraszt el minket a zeneipar minőségi US power cuccokkal. Aki tehát a stílus rajongójának vallja magát, semmiképpen se hagyja ki Babilon tüzeit!