Shock!

december 22.
vasárnap
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Pink Cream 69: Sonic Dynamite

Amit a dallamos metal muzsikáról 2000-ben tudni kell, az mind hallható a Pink Cream 69 idei albumán! Jó, ez így túlzásnak tűnhet, de tény, hogy ez a németországi székhelyű, "ezernyelvű" (hiszen Alfred Koffler gitáros az egyedüli született német a csapatban, Dennis Ward bőgős amerikai, Kosta Zafirou dobos görög származású, David Readman énekes pedig Angliából érkezett Andi Deris helyére), egyszívű brigád a '98-as Electrified után ismét kitett magáért.

megjelenés:
2000
kiadó:
Massacre / MusiCDome
pontszám:
10 /10

Szerinted hány pont?
( 4 Szavazat )

Legyen elég annyi felfokozott lelkesedésem magyarázatának, hogy a PC69 réges-régi kedvencem páratlan zeneisége miatt. Még a köztudottan minimalista alti zenék hatása alatt is igényes anyagokat adtak ki a 90-es évek derekán, de a kétlemeznyi kitérő után gondoltak egy nagyot és visszafordultak ahhoz az irányvonalhoz, amelyben azelőtt az igazi nagyok között voltak. Ebben a stílusban ugye rengeteg múlik a jól eltalált énekdallamokon, refréneken és nehezen is képzelem el azt a melodic rock fant, aki egy-két kör után ne dúdolná ezeket David Readmannel. A többiek teljesítménye mellett sem lehet csak úgy elmenni: Alfred gitárjátéka mesteri, szólói most is önálló számokként élnek a dalokon belül, a ritmusszekció pedig jellegzetesen ötletes, fifikás, de nem hivalkodó.

A nóták hihetetlen sokszínűséget mutatnak. Megállíthatatlan lendülettel nyomul az intro után berobbanó Seas Of Madness, a címadó Sonic Dynamite és a Speed Of Light, lehiggadt tempóban halad a Followed By The Moon vagy a The Spirit és két emelkedett hangulatú lírai szám is született a Let The Thunder Reside ill. a záró Spread Your Wings képében. Csak néhány cím a teljesség igénye nélkül. Nem feltétlenül sugároz mindegyik dal felhőtlenül boldog életérzést (szövegileg sem - a srácok inkább megmaradnak két lábbal a földön, de nekem pont így szimpi a dolog, mert ettől lesz tök valósághű), mégis olyan pozitív, felszabadult feelingje van az egésznek, hogy már önmagában ez is megér egy 10-est. (Akinek ennyi sem elég a jóból, a digipack verzión talál egy bónuszdalt is, a Sting tollából származó Truth Hits Everybody-t.)

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Royal Hunt - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Mátyás Attila Band - Budapest, A38, 2011. július 2.

 

Voivod - Budapest, Club 202, 2011. május 11.

 

Amorphis - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

30 Seconds To Mars - Budapest, Sziget fesztivál, 2010. augusztus 13.

 

Wackor - Budapest, A38, 2004. szeptember 29.