A promo szerint neoklasszikus indusztriál muzsikát rejt a Puissance idei lemeze, mely az 1993-as megalakulást követően már hetedik a sorban. Hogy ez a definíció pontosan mit kellene, hogy lefedjen, azt nem tudom, mindenesetre nagyon sötét, komor, pesszimista az itt hallható muzsika.
|
megjelenés:
2007 |
|
kiadó:
Equilibrium Music |
|
pontszám:
7 /10 Szerinted hány pont?
|
Maximálisan illeszkedik a mondanivalóhoz, hiszen a svéd duó a világ jelenlegi állására szeretne rávilágítani, a Puissance a modern nyugati berendezkedést kritizálja, mindenféle politikai állásfoglalás nélkül. Olyannyira előtérbe került a mondanivaló, hogy a zenekar honlapján is főleg az ideológiával, a mondanivalóval foglalkozik, a zenéről viszonylag kevés az információ.
Borzasztó nyomasztó, jelentős filmzenei hatásokat is mutató dalok hallhatóak a lemezen, melyek többnyire vonósokra, dobra és billentyűre épülnek, kevés helyen hallható csak gitár. Az énektémák legtöbbje is kimerül kissé gótos, szomorkás kántálásban, illetve némi kis kórus felvonultatásában, de a muzsikához maximálisan illik is ez.
Rengeteg pop-elem is található a zenében egyébként, meg komolyzene, nem véletlen, hogy a tagok hivatkoznak is Wagnerre. Picit olyasmi az egész, mint egy gótos Savior Machine, illetve Dan Rock Darkstar projectje is elég erősen hathatott a svédekre! Meg a Pink Floyd, a Katatonia is persze. A hatos Conspiracyben a legerősebb a Darkstar hatás, sok effektezett zaj meg kiáltozás hallható benne. Hallgatása közben tényleg szinte látni a világ pusztulását...
A kiadó szerint ez a lemezük a legdallamosabb, és az énektémák szintén itt kapták a legnagyobb teret; én ennek ellenére meglehetősen fullasztónak érzem, bár kétségtelen, hogy egyáltalán nem rossz. Épp csak speciális hangulat kell a hallgatásához.
