Shock!

Amikor mindenféle előzetes információ nélkül belehallgattam az anyagba, felsóhajtottam: "megint egy svéd vagy norvég nordikus black metalt játszó csapat?" Aztán megnéztem a honlapjukat, illetve többször végigrágtam magam az albumon, és beláttam, hogy csak a svéd származásban volt nagyrészt igazam.

A csapat mindössze két tagból áll; a Thyrfing-os Joakim Kristensson, mint alapítótag, majd csatlakozott hozzá a Raise Hellből Dennis Ekhdal dobos. A zene kapcsán pedig visszavonom a nordikus jelzőt - bár a késői korszakos Bathory igencsak visszaköszön, illetve meg lehetne említeni a Burzum, és Darkthrone hatását is, azonban ez az anyag inkább visszanyúlik a korai black metal sötét, félelmetes világához. A dalok sem a mai Dimmu/COF-féle bandák gyors, kétlábgépes, szintis black metaljához hasonlítanak, hanem középtempós, nagyon rideg doom/black mixek. A Daughter Of Chaos kegyetlen, döngölő tempói elismerő headbangelésre kényszerítettek, akárcsak az ezt követő Words Of Prey, majd a Bleed Your Wounds horrorisztikus zongorabevezetése után pedig olyan arcletépő (ismételten Bathory-s) kegyetlen támadást élünk meg, hogy családtagjaink rémülten szaladnak ki a szobából. Megjegyzem, ilyen sötét hangulatú extrém zenét talán csak a korai Bathory / Celtic Frost időszakban hallottam utoljára.

Sajnos a hangzás elég karcos, a basszus/dob úgy szól, mint a régi Venom lemezeken, a gitárok viszont szerintem túlságosan torzak, valahogy a keverés nem az igazi. Az ötszámos lemezre felkerült még a 2003-as Decomposing Eve demóról két szám (The Fifth Angel, Evolution's End) amelyek szintén igencsak kegyetlen támadást jelentenek elkínzott hallójáratainknak.

Szóval a hangzás és a rideg keménység miatt nem könnyű hallgatnivaló, de a hagyományos black metal rajongóknak kellemes hallgatnivaló lehet. Én most erre egy erős hatos adok.