Hiába várják a rajongók térdelőrajtban az új Testament opuszt, a csapat a The Gathering óta csak válogatásokat, koncertlemezeket ad ki, pedig Chuck Billy évek óta újra bivalyerős, ráadásul folyamatosan koncerteznek. Tartok tőle, kiadói fogás ez, a háttérben tán csupán annyi van, hogy x számú lemezre szerződtek ide, ám át akarnak menni az új anyaggal máshova. Ez tűnik logikusnak, mindenesetre mi, rajongók csepegtetve kapjuk a régi klasszikusokat addig.
megjelenés:
2007 |
kiadó:
Spitfire / CLS |
pontszám:
- /10 Szerinted hány pont?
|
Ezen a lemezen gyakorlatilag nem sok újdonságot hallhatunk (honnan is hallhatnánk), az első három nóta koncertfelvétel (The New Order, Souls Of Black, Practice What You Preach), majd jön 8 stúdiófelvétel, néhány nem annyira alapvetés Testament nótával, majd a borító szerint újra három koncertes szám következik (Into The Pit – bár ez hótziher, hogy nem élő felvétel, legalábbis egy szál közönségzaj sincs rajta, Trial By Fire, Disciples Of The Watch).
Mivel a számcímeken kívül semmi ne áll rendelkezésre, hogy mikori felvételek ezek, épp melyik felállás játszott, így érdemben nem tudok mást mondani: jók a dalok! De egy rajongó mi mást is mondhatna... Persze erről is sok kedvenc hiányzik, de ezzel az erővel felesleges lenne válogatásokat összeállítani.
Jómagam minden korszakát és kivétel nélkül minden lemezét rajongva szeretem a zenekarnak, úgysem tudnának olyan válogatást összeszedni, amelyet unatkozva pöckölnék arrébb, ez most sincs másképp, noha stúdiófelvételekből jobb szeretem a sorlemezeket meghallgatni.
Igazából annak ajánlható ez a lemez, aki ismerkedne egy régivágású thrash zenekarral, és kíváncsi, milyen az igazi Bay Area sound. Nos, ilyen.