Shock!

Enyhe déja vu érzéssel küzdök. Jó hónapja írhattam a Checkpoint Charlie bemutatkozó EP-jéről, most pedig mintha Charlie-ék zenei ikertestvérével sodort volna össze a sors. Na jó, ez így nyilván túlzás, de tény, hogy a két csapat közt számos hasonlóság, illetve konkrét kapcsolódási pont figyelhető meg.

Az egy dolog, hogy a ritka idióta elnevezésű The Ministers! szintén fővárosi székhelyű, nem túl nagy múltra visszatekintő, két gitárral nyomuló, modern metalt játszó ötös fogat, és a két banda alkalom adtán szívesen koncertezik is együtt. Viszont – akárcsak a CPC esetében – a bemutatkozó EP itt is négy számot rejt, kábé a hossz is hasonló, az első nagylemez után pedig úgyszintén 2008 első harmadában érdemes érdeklődni. A képet pedig az teszi teljessé, hogy a Checkpoint EP annak a Koncz Mátyásnak (ex-FreshFabrik) a vezénylete mellett készült, aki a Minisztertanács meghatározó, alapító tagja is egyben. Na ugye. A másik alapító atya, Vincze Andres neve szintén ismerősen hangozhat a Facemanből, a Lost Intentionből, meg innen-onnan. A többi miniszter pedig szintén a Faceman, illetve a Lost Intention soraiból került a kormányba.

A Ministers! muzsikája modern megszólalású, torzítással, különféle effektekkel gazdagon telepakolt hallgatni való, ami mindenféle olyan dologból merít, amitől egy valamire való true metal harcosra azonnali hatállyal rájön a cifrafosás. Némi elektronika, csipetnyi hardcore, helyenként elszállt, máskor hisztérikus énekdallamok, illetve nagy adag System Of A Down-féle muzikális kavalkád. A nagykönyv előírásai szerint ehhez elnyújtott üvöltésekkel tarkított dallamos énektémák dukálnak, és nincs is ez másképp. Hallhattunk már ilyet elégszer, Miniszter Úrék mentségére legyen mondva, hogy ők minőségileg a jobbik eresztést képviselik (és ebben megint csak hasonlítanak Checkpointékhoz). Annyit még hozzá kéne tenni mindehhez, hogy Matyi ugyan nem igazán számított fő dalszerzőnek a FreshFabrikban, azonban az itt hallható dalok felépítéséből tisztán hallatszik, hogy az ott eltöltött évek nem múltak el nyomtalanul felette.

Azt hiszem, jobb viszonyban maradok a csapattal, ha a borító jellemzésére nem írok semmit, az viszont igencsak érthető, hogy miért a Cut Off lett a címadó, nyitó és klipnóta is egyben. Energia szempontjából ugyanis egy pofánkba robbanó gránátrepesszel van dolgunk, szomszédhergeléshez kiváló az ilyesmi. Még akkor is, ha nekem egyszerű riffelésével szemben jobban bejön a kettes Circus változatossága, ami a nyugisabb, Stabbing Westwardra hajazó énektémájú bevezetést követően SOAD-ba megy át, lezárásnak pedig olyan ultrasúlyos döngölést kapunk, ami akár még a Pantera The Great Southern Trendkilljén is rajta lehetett volna. (Igazság szerint talán még rajta is volt, bocs.) De fasza a Cold elején a Chino Moreno-ra hajazó (lásd Minerva) énekdallam, a záró Say Hello spanyol nyelven (is) előadott sorai pedig érdekes színfolttal gazdagítják az összképet. Ja igen, Andres barátunk – ha jól tudom - venezuelai származású, úgyhogy vélhetően túl sok gondja nem volt a kiejtéssel. Egyébiránt mással sem, mivel az EP legfőbb erénye az ő üvöltő-sikító-dallamos éneke.

Többet nem is kell írnom, fentiek alapján bárki eldöntheti, hogy számára talpalávaló, vagy talp alá való-e a Ministers! zenéje. Én – az elvétve jelentkező hangzásbeli hiányosságok ellenére - mindenesetre felírtam őket a koncerten megtekintendő zenekarokról vezetett képzeletbeli listámra, a nagylemezből pedig – amint elkészülnek vele – már csomagolhatnak is egyet. Már persze, ha jobb borítót sikerül kreálni hozzá a mostaninál, ami azért nem lesz túl nehéz feladat.