Na igen, így is lehet demót készíteni. Információdús, rövid biográfia, gusztusos, sallangoktól mentes borító, megdörrenő zene. Ja, a srácok Finnországból küldték a cuccot, ott nem az dívik, hogy „bebaszunk egy másolt cd-t a borítékba, a többit találja ki a cikkíró, hisz' azért van".
A srácok a death/thrash ösvényén mászkálnak, némi göteborgi hatással, a zene teljesen rendben van, jól felépített, groove-os, tikatikás (meg nem is), a vokál változatos: bugyborékolós hörgéstől kezdve dallamos énekig mindent bevetettek a siker érdekében. Mondjuk a nagyon bugyogó hörgés kicsit butácska, de ott van mellette még másféle ordibálás, szóval még belefér ez is akár.
Ez a három számos cd a srácok harmadik felvétele, és mivel eddig az bizgett a fejemben, hogy honnan ennyire ismerősek, rá is kerestem és meglelém, hogy az előző anyagukról írtam is korábban. No, így már meg is van a dolog, és jelentem: a srácok fejlődtek, nem is keveset. Ami ott ígéretesnek tűnt, az mára már az ígéret kapujában toporgást jelenti, kifejezetten lendületesek a nóták, nem vészesek a gitárszólók, és az ember azon kezd töprengeni, vajon koncerten mennyire energikusan játszanák ezeket a nótákat. Semmi különöset nem csinálnak amúgy, ám azt legalább jól teszik.
A harmadik nóta az, ami a legjobban tetszett, ebben odapörköltek rendesen. És megint csak azt kell mondanom, hogy a hazai hasonlóan fiatal csapatok közel nincsenek ezen a szinten. Vajon miért...
A cd-n egy láthatóan kis költségvetésű klipet is megnézhetünk, illetve a stúdiózást és egyéb tevékenységeket is végigkamerázták, amiből fél órát mi is végignézhetünk, ha elég mazohisták vagyunk, bár ezt most már mókásan csinálták meg legalább (és az is ismét bebizonyosodik, hogy más országban is ugyanolyan kedvesen hülyék a metalos fiatalok, mint bárhol a világon, bár az orrpiszkálást most sem hagyták ki).
Ismét csak az tudom mondani: várom a folytatást. Hogy nemzetközi nyelven is kifejezzem lelkesedésem: Hail to Autere!
