A Beneth 1999-ben alakult, jó néhány tagcserén átestek azóta, ez az első terjesztett demójuk, az igazi elsőt saját önkritikájuk miatt nem terjesztették egyáltalán. Dicséretes hozzáállás! A mostani demót 2003. áprilisában vették fel a Fido Stúdióban, tehát már egy éve, azóta nyilván fejlődtek minden téren.
A zenéjük a death és a black metal keverékeként írható le, érezhetően gondosan írták meg a dalokat. Abszolút hallgatható, élvezhető a zene, az alap inkább old-school death, ebbe illeszkednek helyenként gyorsabb, blackes témák. Azt hallani, hogy a dobos srác (Király Zoltán) igyekszik színesen játszani, ügyes dolgokat csinál már most, csak így tovább! De a gitárosnak is jó érzéke van ehhez a stílushoz.
Azért nem csak szélvész témákat hallhatunk, vannak egész komótos, szinte doomos részek (konkrétan a harmadik dal, a Do You Share), ez sem rossz, főleg mikor picit vinnyog a gitár, úgy Zakk Wylde-osan. Ez a legrégebbi daluk, hallatszik is, hogy nem olyan összetett, mint a többi, de azért hangulatos, a picit dallamos gitártémák meg előnyére válnak a nótának.
A tekintélyes méretű vokalista egészen érthetően hörgi az angol szövegeket (amelyben azért vannak furcsa szerkezetek). Viszont a szövegek ritmizálására (és a kiejtésre is) oda kell még figyelnie, jobban ki kellene dolgozni mindezt, hogy még jobban összeolvadjon a zenével. A dalokkal amúgy nincs gond, van eleje, vége, emlékezetes része mindahánynak, szóval kerek egészet alkotnak. Egy-egy karakteresebb, meglepőbb témát kell már csak kitalálni, hogy még pofásabbak legyenek. Az már most is hallatszik, hogy igyekeznek a legtipikusabb klisékből kilépni és sokszínű dalokat írni. Néha a dalokon belüli váltások döcögősek még picit, de ez még csiszolódik biztos.
Első demónak ez bőven megfelelő, a hangzás is korrekt ehhez illően, hallani minden hangszert, még a basszusgitárt is. A körítés is igényes, ahogy írta a csapat erre is ügyeltek, vastag papírra nyomtatott a borító, megadták a módját, ahogy az illik egy igazán jó bemutatkozó anyagnál. Érződik a komoly hozzáállás minden tekintetben, a bemutatkozó levél mellé még egy külön cd-t is mellékeltek, fotóval, doksikkal.
Egy-két év masszív koncertezés után jöhet az első lemez, az út több, mint jó, amire ráléptek a srácok. Hajrá!
No, ilyen demókról öröm írni, lássátok, halljátok mindahányan kik itt vagytok.