Shock!

Sokan sokfelé próbálják megfejteni, mi a baj manapság a rockzenével, illetve általánosságban véve a zeneiparral. Michael Monroe, a Hanoi Rocks legendás ex-frontembere szerint a válasz nagyjából egyszerű – ő pedig igyekszik továbbra is az árral szemben úszni…

„Számomra mindenképpen nélkülözhetetlen a humor ebben az egészben, vagy általánosan az életben nézve is, hiszen enélkül megbolondulsz”, fejtegette Monroe a Louder Noise-nak. „Könnyedén kell venni a dolgokat, és magadon is képesnek kell lenned nevetni, miközben azért persze komolyan veszed a dolgokat. De túl komolyan nem szabad, mert akkor tényleg bekattansz. És úgy látom, a zeneiparból ma már hiányzik ez a szórakoztató oldal, ennek pedig az az oka, hogy a zenének már semmi keresnivalója a zeneiparban. A dolog ma már kizárólagosan az üzletről szól, meg a kategóriákról. Amikor elkezdik a zenéket különböző skatulyákba gyömöszölni, legyen az heavy metal, grunge vagy akármi, egyből vége is van a dolognak, hiszen ez azt jelenti, hogy divathóborttá válik.”

Monroe szerint a problémák oka mindig az, hogy a zenekarok le akarják másolni a sikeres bandákat. „Vegyük példaként a Nirvanát: nagyszerű csapat volt, akik hatalmasak lettek, aztán jött kétszázezer másolat, akik már nem voltak olyan jók, mint az eredeti, de ugyanazt akarták csinálni, mert úgy gondolkodtak: ez a formula vezet a sikerhez és a sok pénzhez. Ez viszont rossz motiváció. Amit persze a lemezkiadók csak erősítenek, hiszen ők kis csomagocskákban gondolkodnak: ez itt a heavy metal, ez itt a punk, vedd meg ezt, vedd meg azt. Szóval régebben, a ’60-as években, a ’70-es években és még a korai ’80-as években is több egyéniséggel rendelkeztek a csapatok, és sokkal szórakoztatóbb volt ez az egész, mert nem azon agyaltunk, hogy mennyi fogy majd ebből a lemezből, vagy hogy milyen stílusba, alzsánerbe passzol. Simán csak a rock’n’roll volt a lényeg, a rockzene, és ezért mindenkinek több egyénisége volt, sokkal kalandosabb, vidámabb volt minden. Senkinek sem a pénzen meg az üzleti oldalon kattogott az agya. Én a magam részéről ma is mindent megteszek annak érdekében, hogy továbbra is ennek szellemében csináljak mindent: ez az őszinte, szívből jövő, valódi, autentikus rock’n’roll a lényeg. Az, hogy érezd jól magad, és olyan dalokat írj, amelyeknek van dallama, a szövegek pedig jelentenek valamit.”

Monroe legutóbbi lemeze tavaly jelent meg Blackout States címmel.