Shining címmel, október 18-án jelent meg a Swallow The Sun új albuma. A finnektől most új klipdal debütált.
Dan Lancaster (Bring Me The Horizon, Muse, Enter Shikari) producerkedése mellett rögzítette új albumát a Swallow The Sun, amely tegnap jelent meg a Century Mediánál. „Az összes új dalunk olyan, mintha jégtőrt döfnénk egy szunnyadó szívbe – mondja a 2021-es Moonflowers folytatásáról Juha Raivio gitáros/billentyűs. – Ezért aztán egy igen markáns producerrel, Dan Lancasterrel akartunk dolgozni, hogy még mélyebbre tuszkolja ezt a tőrt. A legutóbbi album után elég gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy ha még egy Moonflowerst írnék, kinyírnám vele magam. Így aztán csendben megfogadtam, hogy amennyiben lesz még új zene, kicsit kíméletesebb leszek önmagammal szemben, és nem mászom bele abba a végtelen fekete lyukba, ami aztán kiszívja belőlem a megmaradt fényt és lelket, méghozzá önmagáért való módon. Zeneileg gyémántgleccserként tündököl ez az album, és igazi arcon rúgó ereje van. A szövegek pedig arról szólnak, hogyan öli meg végül az embert, ha fél az élettől, és hogy miként válhat végül isteneddé a melankólia.”
Az albumra az alábbi szerzemények kerültek fel:
01. Innocence Was Long Forgotten
02. What I Have Become
03. MelancHoly
04. Under The Moon & Sun
05. Kold
06. November Dust
07. Velvet Chains
08. Tonight Pain Believes
09. Charcoal Sky
10. Shining
A megjelenés alkalmából most a Charcoal Sky című dalhoz készült videó. Raivio, Juho Räihä gitáros, Mikko Kotamäki énekes, Matti Honkonen basszer és Juuso Raatikainen dobos tavaly Budapesten is fellépett.
Hozzászólások
Azért nem feltétlen egy újkori In Flames-ről vagy PL Host-ról van szó, de annyi biztos, hogy a modern Katatonia, illetve kortárs bandák erős hatást gyakoroltak erre az albumra.(kicsit mintha az újkor Cynic-t is belehallanám, de lehet csak téves)
Jobban is hallgatatja magát, nem igényel annyira elmélyülést sem, mint például a Moonflowers. Egyszerűbb és rövidebb dalok jellemzik, ami kicsit eltér a szokásostól de hozzá az elvárt sötét és melankolikus hangulatot.
Hangzás is rendben van és jól működik, mind egészben, mind dalonként is.
Részemről ezt úgy értékelném, hogy megpróbáltak egy teljesen más irányba fordulni és abszolút jól működik. Ha valaki ismerkedne a bandával, vagy a slágeresebb oldaluk érdekli, akkor ez egy hibátlan lemez.
Biztos vagyok sokat fog nálam szólni, de ők is bizony tudnak ennél jobbat, és elég csak 3 évet visszamenni. (és azért az évezred elején is alkottak egész meghatározó lemezeket)