E hét pénteken jelenik meg Bullet For My Valentine új lemeze, a súlyos vonalhoz visszakanyarodó Venom, és a banda már nagyban turnézik is Észak-Amerikában is a Slipknot, a Lamb Of God és a Motionless In White társaságában. A lemezmegjelenést megelőző utolsó dalpremier a Venom egyik deluxe bónusza, a Playing God.
„Az emberek egy dühös bandát akartak hallani, és elég nehéz dühös dolgokat írni, amikor személyes szinten egyáltalán nem vagyok az”, mondta Matt Tuck énekes/gitáros a Billboardnak a legutóbbi Bullet-lemez, a 2013-as Temper Temper kedvezőtlen fogadtatásáról. „Szóval most arról szólt a munka, hogy ismét felfedeztem ezeket az érzéseket, és olyan dalokat írtam, amiket még a szerződtetésünk előtt. És egyértelmű, hogy ezek a bizonyos nóták juttattak el bennünket oda, ahol most tartunk. Így aztán ismét fel kellett venni a fonalat, és folyamatosan olyasmiket akartam írni, amik nem szólnak annyira kellemesen. A zenekar néhány legszörnyűbb, legvadabb szövege egyben a legnépszerűbbek közé is tartozik: a Tears Don’t Fall, az All These Things I Hate (Revolve Around Me) vagy a Four Words (To Choke Upon) is ilyen. Furcsa, mennyire erőteljesen és pozitívan reagálnak az emberek ezekre a dalokra és szövegekre, amikben igazánól semmi szépség nincsen, de hát szerintem elsősorban éppen ezért is szeretik annyira a bandát.”
A Venomra az alábbi dalok kerülnek fel:
01. V
02. No Way Out
03. Army Of Noise
04. Worthless
05. You Want A Battle? (Here's A War)
06. Broken
07. Venom
08. The Harder The Heart (The Harder It Breaks)
09. Skin
10. Hell Or High Water
11. Pariah
12. Playing God (deluxe bónusz)
13. Run For Your Life (deluxe bónusz)
14. In Loving Memory (demó, deluxe bónusz)
15. Raising Hell (deluxe bónusz)
A Bullet For My Valentine júliustól szeptemberig Észak-Amerikában turnézik a Slipknot, a Lamb Of God és a Motionless In White társaságában.
Hozzászólások
Az itteniek közül kettő csak bonus track. Egyébként tényleg nem az a baj, hogy érzelgősebb mert a Tears dont fall is az, meg a Alone is olyasmi meg van pár tök jó ilyesmi nótájuk. Az a baj, hogy egyszerűen tök panel, egykaptafa dalok vannak. Meghallgattam többször is. Nagyjából két és fél kiemelkedő szám van, amire azt mondom, hogy hoznak legalább egy Fever szintet: A skin, a hell or highwater és az army of noise (a refrén itt nem jön be). De szerintem majd ha meghallod, úgyis tudsz véleményt nyilvánítani. Ez így most ebben a formában nálam max. kármentés, tűzoltás, de nem visszatérés és meggyőzés arról, hogy érdemes foglalkozni velük.
Ennyire szörnyű? :D Abban egyetértek, hogy az első két albumuk a legjobb. A Fever-en még volt pár jó szám, a Temper pedig már ezeket is nélkülözte. Helyenként volt rajta pár jó riff, illetve szóló, de a végeredmény mégis egy ötlettelen kliséhalom lett.
Nekem idáig tetszik a Venom, de én csak ezt a pár számot hallottam.
Én végighallgattam . Isten lássa lelkem, akartam szeretni, mert szerettem az első kettőt is. Tempert nyilván nem, és bíztam benne, hogy nem pusztán azzal fogják visszaédesgetni a rajongókat, hogy erőteljesebbek a dalok, hanem a zene is jobb. De ezen a lemezen konkrétan, nem csak, hogy több olyan dal is van, amit már az előzőkön is hallottam, hanem több olyan van, amit már ezen a lemezen is hallottam. :D Fogósnak nem fogósak, csomó dal üres-lelketlen-szenvelgős. A refrének nem ragadnak: Vagyis ragadnak de nem a jó a dallamoktól, hanem a cukormáztól. Nekem (hangsúlyozom nekem) ez ízetlen-bűzetlen. Ez az élet problémáival nehezen megbirkózó 16 éves lányoknak, és érzékenyebb lelkű kamaszfiúknak készült. Ami nem baj, vannak erre is zenekarok. A baj, hogy ezekben a srácokban az első két lemez függvényében több van/volt. Aztán lehet így eladhatóbb a zene. Nem tudom. Ezt már nem tisztem megmondani.
Visszatérve a Great Southern Trendkill lassan 20éves album, és még a mai napig is klasszikus, ezer és egy zenekar lop belőle (nem konkrétan a GST-ről, de a zenekartól lop a BFMV, az Avenged Sevenfold, Lamb of God stb..) és fog gitárt Dimebag hatására gyerekek tízezre. Meglepődnék, ha ez a zenekar, de még inkább ez a lemez hivatkozási alap lenne 20 év múlva. Ha mégis, rituálisan öljetek meg.
Hallgasd meg a Panterától a Great Southern Trendkillt, és hallgass meg erről bármit. Ha átjött valami különbség, írj majd.
Attól, hogy a szart selyempapírba csomagolták, ugyanúgy szar maradt. Nem a dühöt kellett volna erőltetni, hanem jó dalokat írni. Ugyanaz a puncimetál, mint az előzők, csak máshogy előadva. Azt hiszem hivatalosan is leáldozott a bandának. Már az album címe is ilyen egyfajta "higgyé má nekünk, múltat idézünk" (Poison-Venom). Meg ezek a dalcímek...az előzővel is vallatni lehet, de ezzel már a legcsökönyösebb túsz is beszélni fog.
Ezt úgy írom, hogy az első kettőt lemezt szerettem. Meg a Fever első felét is kb.