Idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját a svéd Treat, akik egy alapos összegző kiadvánnyal, majd számos kiemelt koncerttel ünneplik meg a múltat – utána pedig szépen szögre akasztják a hangszereiket, és feloszlanak.
„Van nekünk itt Svédországban egy mondásunk: mindig akkor kell lelépni a buliból, amikor éppen a legjobban érzed magad", áll a Treat főnök Anders Wikström gitáros közleményében. „Amióta csak 1985-ben kiadtuk a Scratch And Bite albumot, sosem voltunk feszesebb, egységesebb rock'n'roll egység, mint most: a zenekar tele van kreativitással és lelkesedéssel. Éppen ezért is döntöttünk úgy, hogy befejezzük. A rajongók iránti szeretetből és tiszteletből tesszük ezt. Még azelőtt abbahagyjuk, mielőtt ők kérnének meg arra, hogy ugyan húzzunk már a pokolba. Azt szeretnénk, ha a Treat egyedüli öröksége a színtiszta rock'n'roll boldogság lenne."
A zenekar speciális harmincéves jubileumi kiadványa egy alapos válogatás lesz, rajta két vadiúj szerzeménnyel és két kiadatlan gyöngyszemmel, illetve hozzácsapják ehhez a legutóbbi, 2010-es Coup De Grace lemezt is, rajta egy bónuszdallal. A Treat mostani feléllásában Wikström és Robert Ernlund énekes mellett Jamie Borger dobos és Patrick Appelgren billentyűs zenél, akik a búcsúturnén egy új basszusgitárossal, Fredrik Thomanderrel közösen lépnek majd színpadra. A körút állomásait egyelőre nem jelentették be, de vélhetően számos nagy fesztiválon jelen lesznek.
Hozzászólások
A Coup De Grace egy kiváló album, kár hogy elsikkadt.
Most, hogy vége a történetnek sajnálom igazán, hogy 3 évvel ezelőtt a Sweden Rocks Europe turnén nem sikerült őket elcsípnem Münchenben a H.E.A.T. és a The Poodles társaságában.
A Mats Leven-el készült '92-es album tényleg zseni, lazán bekerülhetne a klasszikushock rovatba.
Ez a Wikström egyébként rokona a másiknak?
Főleg, ha annyira kreatívnak érzik magukat... ;)
Amúgy ez a cikk ezzel a címmel feldobta a napomat, annak ellenére, hogy a hír nem vidám. Rég röhögtem már ennyit egy okfejtésen... :)