Hamarosan ismét Budapesten játszik a Metallica, és a koncert minőségét szokás szerint nagyban befolyásolja majd, milyen formában lesz magához képest Lars Ulrich. A dobos egy friss interjúban ismét leszögezte: egyáltalán nem érdekli a zenélés technikai oldala.
A Metallica az idei Polar Music Prize könnyűzenei kitüntetettje, ennek kapcsán készített interjút az elismerést átadó szervezet Lars Ulrich dobossal. A beszélgetésben a dobolás is szóba került. „Számomra mindig is a dal és a zenekar volt az első”, szögezte le Lars. „A dobok, a gitárok és az összes többi egyaránt csak a teljes ábra részelemei. Az embernek mindenek előtt szembe kell néznie az egójával, és azt kell csinálnia, ami a legjobb az adott dal, a zene, a hangzás szempontjából. Engem mindig is az érdekelt a leginkább a dobolásban, hogy miként illeszti be az ember a dobokat a többi hangszer közé. Hová kerülnek a hangsúlyok, a különleges ütemek, azok az elemek, amelyek még ritmikusabbá, dinamikusabbá teszik a dalt, vagy egyszerűen csak erőteljesebbé varázsolják? Maga a technikai oldal soha nem foglalkoztatott. Nahát, mennyire nagyszerű ez a fickó! Igen, nagyszerű – ez viszont nem jelenti azt, hogy megvan a játékában a kellő húzás, vagy hogy egy csapatba illesztve is működőképes.”
Lars persze ettől még csodálja a kiemelkedő technikai készségekkel rendelkező dobosokat. „Olyan dobosokon nőttem fel, mint például Ian Paice a Deep Purple-ből, aki nyilvánvalóan hatalmas technikai tudással rendelkezik. De mellette imádom az olyan arcokat is, mint Phil Rudd vagy Charlie Watts. Nyilván nekik is megvannak a megfelelő adottságaik, de sok purista nem tartja őket igazán nagyra, mert nem játszanak annyira technikásan. Viszont számomra az a fajta képesség, amivel ők rendelkeznek, ugyanolyan értékes, megbecsülendő és fontos, mint a technikai tudás, ugyanis húz, lélegzik tőlük a zene, és benne van a játékuk miatt az az erő, amire szükség van. Én a magam részéről mindig is zenekari hangszerként tekintettem a dobokra. Igazából sosem érdekelt annyira, hogy üljek otthon a pincében, és órákon át dobszólókat gyakoroljak, ez nem igazán nekem való. Mindig is sokkal jobban izgatott, hogy egy zenekarban játsszak, dalokat írjak, lemezeket készítsek, és egy csapat része lehessek.”
A Metallica április 5-én Budapesten, a Papp László Sportarénában koncertezik a Hardwired... To Self-Destruct lemez turnéja keretében, természetesen zsúfolt teltház előtt. További részletek itt.
Hozzászólások
Sajnálom, de én nem érzem azt, hogy a Justice jó részben a dobokról szólt volna. Számomra baromi bonyolult riffek és baromi bonyolult dobok vannak ott, kiváló dalokká összerakva, nem pedig egy dobparádé. Nem látom az ellentmondást. Azt taglalja, hogy mindig a zene összességében gondolkodott, nem a hangszerkezelés technikai mélységeire hegyezte ki a dobolását. A Justice-on persze nagyon okos dolgokat csinál, de a gitár is, így aztán teljesen logikus, amit mondott.
Nem érted miről beszélek.
A Justice jó részben róla szólt, tökélyre vitte azt a fajta technikás dobolást, ami felé addig haladt. Ezek után azt mondani, hogy sose érdekelte ez a téma, elég fura. Egyszerűen beleunt (Hetfield-del együtt) ebbe a zenébe és az egyszerűbb rocksémák felé fordult, ami egyben eladhatóbbá is tette őket. A dobszólók meg kb a hetvenes évek végén kimentek a divatból, nem nagy kunszt azt mondani hogy nem érdekli, hisz a közönséget nem érdekli... Na meg ugye ha olyan az élő teljesítménye ahogy hírlik jobb ha nem is próbálkozik vele...
A Masteren és a Justice-on azt játszotta, amit az a fajta zene megkívánt és pontosan ezt tette a Loadon is. Tán kétlábdodos tuka-tuka kellett volna az Until it Sleeps alá? Tökéletesen kiszolgálja a zenét a Loadon, ízlésesen játszik, ráadásul gyönyörűen szól a cucca. Az, hogy élőben mit csinál, más tészta, de most nem is erről van szó.
Akkor hallgasd meg a Master vagy a Justice albumot és mondjuk a Load-ot. Bizony gyökeresen megváltozott.
Ha nem megy a trollkodás, ne erőltesd!
Jasont tisztelem és szeretem, de a zenekarával egy erős közepes albumot rakott össze. Messze volt a kiemelkedőtől.
Jogos :) Annak idején azt hiszem Ozzy mondta, hogyha a sz@rra az lenne írva, hogy Guns N Roses, azt is megvennék. Azt hiszem a Metallica egy ideje elért erre pontra. Mondom ezt úgy, hogy a DM-et jó albumnak tartom. Lars begyakorolja az aktuális turnéprogramot és ez elég is. Ő Lars Ulrich ennyi elég.
A gitárosok, pedig: Vai, Satriani, Malmsteen, Petrucci. A kezvenc riffeimet mégis Iommi, Young és Hetfield írta meg. :-)
A Hit The Lights-nak az legelső verziója, ami a Metal Massacre 1. válogatáslemeze n jelent meg és Lloyd Grant szólózott benne még jó volt, onnantól a demók és a lemezek is szarok és eladták magukat. :D
A 96-os Load egy jó lemez, "egyszerű" dobolással.