Kezdenek kissé ellentmondásosnak tűnni Robb Flynn nyilatkozatai a Machine Head következő nagylemezéről: miközben legutóbb vonósokról, billentyűkről és Queent idéző bombasztról beszélt, most ismét előtérbe került a spontaneitás és az élő érzés. Vagy mindez egyszerre értendő?
„Ez egy nagyon súlyos lemez, amelynek egy részében ugyan ott rejlik egy igen komoly sötét és gonosz hangulat, de mégis úgy érzem, hogy több benne a rockosság”, összegezte Flynn a brit Metal Hammernek, mit kell tudni az év utolsó hónapjaiban várható új lemezről. „Néha elég pőre, ami bejön nekem. És áthatja egyfajta spontán és gyors felfogásmód is, ami az aktuális demóktól kezdve jellemző volt most ránk. Megpróbáltuk ezt a spontaneitást a lemezre is átmenteni. Egy ponton elkezdtük agyonanalizálni a számokat, és rengeteg időt töltöttünk a témákkal, aztán visszhallgattuk az eredményt, és azt mondtuk: hát, ebben bizony nincs ott a demók hangulata… Azok ugyanis valami kibaszottul frenetikusan sikerültek. Így aztán átállítottuk az agyunkat más üzemmódba, és kicsit lelazultunk. A gitárrészek egy részét például totálisan élőben vettük fel: többször is legalább 40-50 százalékban egy spontán, jól elkapott élő felvétel adja a dalok gerincét, és ez gyilkos! Az ilyesmi plusz energiát kölcsönöz a nótáknak, és sokkal élőbbnek tűnnek tőle.”
A Nuclear Blastnél megjelenő albumra olyan dalok kerülnek majd fel, mint a már ismert Killers & Kings, a Beneath The Silt, a korábban Ojos De La Muerte címen futott Eyes Of The Dead, a Sail Into The Black, a Now We Die és a Night Of The Long Knives. A banda új basszerét, Jared MacEachernt első ízben csatasorba állító album producere Juan Urteaga, a keverést pedig Colin Richardson végzi.
A csapat egyébként – amúgy pihenés gyanánt – ezekben a napokban éppen egy rövidebb amerikai turnén gyűri magát.
Hozzászólások