Még mindig az idei Super Collider gyenge szakmai és anyagi fogadtatása miatt kényszerül magyarázkodni Dave Mustaine. A Megadeth főnöke most éppen a kritikusokat ekézte egy kicsit, mentségére szóljon, hogy inkább tanárbácsisan, mintsem gyomorból…
„A kritikusoknak rengeteg lemezt kell meghallgatniuk, és nem nagyon akad idejük velük együtt élni úgy, mint fiatalabb korukban”, magyarázta Mustaine a Detroit Metro Timesnak. „Így aztán egyszer hallgatnak meg egy albumot, és ha az megragadja őket, mondanak róla valamit. Ha meg nem, akkor valami mást. Ha valaki más már mondott róla valami jót, a mai újságírókat könnyen elragadja a falkamentalitás, és ők s beállnak a sorba ahelyett, hogy saját véleményt alakítanának ki. Aztán persze ott van az az eset is, amikor egy arc nem szeret valakit, akinek meghallgatja a lemezét, és akkor is azt mondja rá, hogy kurva szar, ha maga a lemez egy mestermű. Tisztában vagyok vele, hogy sok téves koncepció alakult ki rólam az évek során, amelyek közül az önéletrajzom sokat elosztlatott, de hát azt meg ugye nem olvasta mindenki.”
Dave-et arról is megkérdezték, egyetért-e azzal, hogy a közösségi média felületein tapasztalt népszerűség vajon többet megmutat-e egy zenekar népszerűségéről manapság, mint a listás helyezések. „Biztos, hogy számít a dolog, hiszen látható, hogy egy-egy zenekart százak, másokat ezrek, megint másokat százezer ember követ. És aztán ott vannak azok a játékosok, akiknek tényleg óriási követőbázisuk van. Szóval akármennyire is utálom ezt mondani, de a Facebook és a többi közösségi médiaoldal tényleg élő szervezetként működik…”
A Megadeth új lemeze ugyan a Billboard-lista hatodik helyén kezdett, eladásai azonban nem túl biztatóak: az Egyesült Államokban az album igen gyorsan kiesett a Top 200-ból, és minden jel arra mutat, hogy nem sokkal haladja majd meg azt a mintegy 72 ezer példányos eladást, ahol nagyjából most tart. Ez a 2011-es Th1rt3en által produkált eredmények valamivel több mint fele, vagyis biztosan nem írható csak és kizárólag a zeneipari visszaesés számlájára: a reakciókból egyértelműen látszik, hogy sem a szakma, sem a Megadeth tábor nagyrésze nem lelkesedik a korábbiaknál kissé dallamosabb, rockosabb új témák iránt.
Hozzászólások
Elotte viszont a world needs a herotol kezdve nem tudtak hibazni, a system has failednek mar a kezdese is zsenialis. :D
Csak annyit kivanok, hogy Mustaine dolgozzon meg sokaig, sajna az uj csapatok nem valami markansak, nagyon le fog ulni a szinter amikor az oregek kikopnak...
A Megadethel úgy vagyok, hogy egészen addig szeretem a zenéjüket, amíg Dave barátunk el nem kezd "énekelni".
De amúgy meg akkora fazon, olyan nyilatkozatai vannak, hogy ha nem lenne ki kellene találni. :D
Persze a még mindig halálosan féltékeny (a Metallica-ra) uraság megpróbálja kimagyarázni, hogy az új lemez a vízbül veszi ki a zoxigént, ezt azonban nem veszi be a die hard thrash metal fanatikus gyomra.
Nyilván a féltékenység oka az is, hogy a Metallica 96-ban fantasztikus munkát végzett a Load-dal.
Az már egy heavy metal lemez lett, egyedül a húzása emlékeztetett a régi időkre, de mégis nagyon lehet szeretni a King Nothing kaliberű dalokat.
Mustaine másodszor is kudarcot vallott. Ha lett volna annyi esze, hogy ezt a lemezt szólólemezként adja ki, akkor lehet, hogy jobban elfogadták volna a Megadeth fanok.
"Hősünk" valószínűleg kiégett, talán jobb lenne, ha feloszlatná a Megadethet, és nem gyalázná tovább a régi lemezek dicsőségét.
Amikor a 13 megjelent, köpni nyelni nem tudtam, már eleve gyanús volt a producer váltás.
Sorry mindenkitől, de az Endgame utáni dolgaik egyáltalán nem fognak meg...
Az előbbi tipikusan jó, kellemes, hallgatnivaló iparosmunka, a Killingen még nem volt idejük finomkodni :)
Ha viszont vki nagyon oda volt értük vmikor, annak sztem érdemes próbálkoznia.
Igaz, amit leírsz, és Mustaine sem beszél hülyeséget, de ettől még a Super Collider tényleg egy gyenge album.
Harmadik rész:
„Biztos, hogy számít a dolog, hiszen látható, hogy egy-egy zenekart százak, másokat ezrek, megint másokat százezer ember követ. És aztán ott vannak azok a játékosok, akiknek tényleg óriási követőbázisuk van. Szóval akármennyire is utálom ezt mondani, de a Facebook és a többi közösségi médiaoldal tényleg élő szervezetként működik…"
Elismerve, hogy sokszor hasznos lehet a figyelemfelkelt és céljából, sokaknál már-már drogként funkcionál, és kombinálva a nagyonokos tapitelefonokka l (vegyél fel mindent és lájkoltasd, vazze!), valamint a közléskényszere s júzerekkel (néha egészen értelmes emberek is hülyét csinálnak magukból) sikeresen kitermeli a következő generációk gyökereit. Úgy tűnik eltértem a témától, de szerintem kapcsolódik Dave gondolataihoz.
Ez elméletben jól hangzik, és lehet, hogy szintén az elméletben tökéletesen működik, a gyakorlat azonban azt mutatja - élen a faszbúkkal és a megmondó-blogokkal -, hogy az ilyen jellegű tartalomszolgál tatás (legyen az kritika, vagy hosszabb értekezés) minősége/színvonala hihetetlen mértékben felhígult.
Persze lehet azt mondani - és érvként elfogadom, mert magam is ezt alkalmazom -, hogy (némi energiaráfordít ással) meg lehet találni a minőségi blogokat, szájtokat (pacsi a Shock!magazinna k, ti pl. ilyenek vagytok) a jól bejáratott, hivatalosnak számító helyek zenei részlege mellé (vagy helyett, mert rock/metal esetén pl. bőven a "helyett-megoldás" a működőképes), ugyanakkor véleményem szerint a probléma ennél összetettebb, ugyanis rengeteg fiatal már ebben a faszbúk és egyéb közösségi média uralta közegben szocializálódik , és az őt ért hatásokat - filmes, zenei, szociális stb. - gyakorlatilag főként ilyen csatornákon találja-és vitatja meg. (Akit sért, attól bocs, hogy így hívom, de szerintem a net szellemileg egyik legártalmasabb bugyrává "nőtte ki magát" az az egyébként értelmes elgondolás, hogy az emberek az ismerőseikkel így tarthassanak kapcsolatot - amennyiben szükséges.)
folyt köv:
Az első két bekezdésben leírtakkal abszolút egyetértek. Erről nap mint nap meggyőződhetünk a "hivatalos" online zenei/filmes sajtóban. (Az írottról nem tudok nyilatkozni, mert jó ideje nem követem, de nem lepne meg, ha ugyanez jellemezné némi késéssel. A blogok és egyéb közösségi médiafelületek pedig külön állatfajhoz tartoznak, de erről később.) A helyzetről nem csak a kritikákat publikálók tehetnek, Dave sem őket okolja elsődlegesen - utalok ezzel az első idézett mondatára. Oké, de akkor mi a megoldás? Meggyőződésem, hogy konkrét megoldás jelenhelyzetben tulajdonképpen nincs, illetve marad a szokásos jó tanács: járj nyitott szemmel, olvass, informálódj, ugyanakkor gondolkodj is; ne nyelj be mindent, legyen saját véleményed - amit nem kötelező trollkodva behányni mindenhová és faszbúkcsoporto t nyitni miatta. Megváltozott a világ, pontosabban folyamatosan változik, és jelenleg itt tartunk: egyrészt brutális lemezdömping van - és csak az nem fér hozzá ingyé' a zsírosbödönhöz, aki nem akar (tehát Dave jól látja; a zenehallgatási szokások megváltoztak) -, másrészt itt van ugye ez a zinternet nevű, egyébként nagyon hasznos valami, ami az írástudatlan, de okoskodni akaró hülyéktől kezdve a trollokon át az (ál)értelmiségi szósszal és/vagy humoros szóvirágokkal operáló megmondóemberek en keresztül MINDENKINEK lehetőséget biztosít csipogni.
Itt érkezünk el a probléma rákfenéjéhez, jelesül a közösségi médiához, aminek eredeti koncepciójába nyilván nem akarnék belekötni, mert első olvasatra jól hangzik (wiki-idézet): "médiaeszköz, ahol az üzenetet közösségi interakciókon keresztül szórják szét. A közösségi média az internetet és az online megjelenési lehetőségeket aknázza ki annak érdekében, hogy a média monológokat (egy a sokhoz) átalakítsa dialógusokká (sok a sokhoz). Elősegíti a tudás-demokráciát, mialatt tartalom befogadókból tartalom szerkesztővé alakítja az embereket." Folyt köv.