Megjelent a '80-as és a '90-es évek fordulójának egyik elveszett, kultikus nagylemeze, a Femme Fatale One More For The Roadja. Az album eredetileg a második lett volna a sorban a Lorraine Lewis énekesnő vezette csapattól, de a kiadó végül nem jelentette meg.
Eredetileg 1989-ben és 1990-ben rögzítette második nagylemezét a Femme Fatale, ám a One More For The Road csak most, több mint huszonöt évvel később látott napvilágot az FnA Records kiadásában. A Lorraine Lewis énekesnő vezette csapat annak idején elég komoly reménységnek számított a színtéren, és az MTV is játszotta Waiting For The Big One, illetve Fallin' In And Out Of Love klipjeiket az 1988-as debütről. Az album több mint 200 ezer példányban kelt el az Egyesült Államokban, ez azonban némileg alulmúlta a zenekartemetőként is elhíresült MCA kiadó várakozásait, így olyan külsős szerzőkkel zavarta stúdióba a bandát a folytatáshoz, mint például a Guns N' Roses mellől ismert West Arkeen vagy a Heart és John Waite pályáján is felbukkant Jack Conrad. A később neves producerré vált Toby Wrighttal rögzített demóverziók azonban már nem osztottak-szoroztak, a kiadó nem jelentette meg az eredetileg Lady In Waiting címen futó lemezt, és az album fiókban maradt – egészen mostanáig.
A remaszterizált felvételre az alábbi dalok kerülnek fel:
01. Don't Mean Nothing
02. Lady In Waiting
03. I Know
04. One More for the Road
05. Buried Alive
06. The Alley
07. Fallen Child
08. Til It's Shot
09. Ain't Nothing Better
10. Another Piece of My Heart
11. I'm Back
12. Sacred Bible
13. Stiffed
14. Lost Generation
A Femme Fatale egyébként pár éve ismét létezik, a legjelentősebb eltérés a korai időkhöz képest annyi, hogy Lorraine kizárólag csajokból álló hangszeresekkel élesztette újjá a zenekart. Az egyik gitáros az alkalmi fellépéseken az a Nita Strauss, akit Alice Cooper bandájából lehet leginkább ismerni.
Hozzászólások
Ebben a videóban és dalban minden benne van, amiért szeretjük a 80-as éveket. :)
Mivel kimondottan imádom a 80-as évek dallamos hardrock műfajait, kiváltképp a tengerentúlon készült lemezeket, én biztos. Tehát én örülök neki, hogy megjelent és kíváncsi lennék, mennyi minden van még a fiókok alján!