A Flop zenekar neve számtalan feldolgozásest és még számtalanabb saját koncert után mindenkinek ismerősen csenghet, aki valaha is érdeklődve böngészte a fővárosi rock-klubok programkínálatát. Jómagam is sok alkalommal meggyőződhettem arról, hogy a srácok saját dalaiban és élő teljesítményében megvan az a szükséges plusz, amivel már évek óta kiléptek a nagy elődök árnyékából, eredményesen feszegetve a könnyebb besorolás végett gyakran rájuk tukmált grunge kategória határait.
A csapat nemrégiben felvett első albuma az eddigi leghatározottabb lépés ebbe az irányba, ám a lemez megjelenéséig egyelőre be kell érnünk Ricsi (basszusgitár) és Töce (gitár) válaszaival, amit pár hónap különbséggel adtak kérdéscsomagunkra.
Mióta létezik a Flop?
R: A Full Circle zenekar “romjaira” épültünk, ha jól emlékszem úgy 2000-ben. Tehát hozzávetőlegesen öt éve létezünk.
T: 2000-ben alakultunk, az első koncert még más néven futott, aztán egyszercsak találtuk ezt a nevet.
És miért pont ezt? (A szó az Országh-féle szótár szerint a "pipogya fráter"-től a "zsupsz!"-ig mindent jelenthet…)
R: Töce ötlete volt a névválasztás. Biztos megvan a saját magyarázata az eredetre... Nekünk egyszerűen tetszett a név csengése, illetve tömör rövidsége. Amúgy egy póker-kifejezés, valamint a “lebegőpontos számítás” informatikai kifejezés angol rövidítése is egyben. Mondjuk egyiknek sincs sok köze hozzánk, bár a pókerezés ötletével kacérkodunk páran...
Hogy definiálnátok stílusotokat?
R: Rockzene. Se több, se kevesebb szerintem. Flop-rock! :-)
T: Grunge, ezt illik válaszolni.:-)
Zavaró, hogy szinte minden kritikában és beszámolóban felmerül a Pearl Jam és az AIC neve?
R: Eleinte kissé zavart bennünket, de így jár az, aki cover-bandként kezdi! :-) Az utóbbi időben a saját dalokra koncentrálunk, és azt vesszük észre, hogy lassacskán “lekopik” rólunk az összehasonlító jelző.
T: Már nem, ez egy idő után lepereg. Lóri hangkaraktere valóban azt a világot idézi, de ettől nem fogunk Tom Waits-es témákat erőltetni.
Most készül első lemezetek. Mit kell tudni róla? Hány dal lesz, hogy áll perpillanat? Várható megjelenés?
R: Jelen állás szerint augusztus végére elkészül az anyag, keveréssel, masteringgel együtt. 10+1+1 dal lesz rajta, amiből az egyik +1 egy remixet, a másik pedig egy multimédiás felvételt takar. A megjelenés pedig kizárólag attól függ, hogy találunk-e kiadót, aki mögénk áll, vagy sem. Reméljük még az idén kint lesz a korong.
T: Azt, hogy már kész van, addig tökölődtem a kérdések megválaszolásával, hogy időközben felkerültek a számok, megvan a mastering. 10 dal lesz rajta, 8 angol, két magyar nyelvű, és lesz egy remix, ami igazából a lemez hangmérnöke, Hidasi Barna munkája lesz, aki Attilával játszott még a Kert zenekarban. Őt kértük meg, hogy csináljon egy átiratot a Jó lesz-re. Ezen kívül lesz valamiféle nézhető anyag is a lemez audiorészére fel nem került Hell of silence-re, amit Attila nagyon fel akart venni újra, de egyesek (én) nagyon nem akarták a lemez ’lemez’ részére feltenni, így van ez a kompromisszum.
Hogyhogy Lóri (a csapat énekese) házában zajlanak a felvételek?
R: Egyrészről akusztikailag megfelelt, másrészről így nyugodtabban, barátságosabb körülmények közt tudtunk dolgozni. És persze anyagi megfontolások is vezéreltek bennünket.
T: Mer’ ócsó vót. Cél volt az olcsóság, ugyanis nem volt sok pénzünk, és gondolkodtunk, hogyan lehetne költséghatékonyan dolgozni. Akkor jött ez az ötlet, Barna kiment, körülnézett, bólintott, és már cuccoltunk is.
A 2003-as EP dalai is szerepelni fognak a lemezen?
R: Nem akartunk olyan lemezt felvenni, aminek gerincét az EP-n megjelent számok adják. Másfél kivételt tettünk.
T: A Shame és a Hell Of Silence. Az EP-s Shame-n nem Lóri énekelt, meg kicsit változtak a gitárok a versén. A Hell Of Silence meg Attila rögeszméje (nem pejoratíve, persze).
Miről szólnak a szövegek? Hogy íródik egy dal? Ki a fő húzóember a csapatban? (azaz ki a "flop-i drive"? :-) bocs…)
R: A szövegek elsősorban Töce gyermekei, illetve a két magyar nyelvű dal Lóri keze munkáját is dicséri. Ezekről így én nem szívesen beszélnék, megadom nekik a lehetőséget, hogy ne válaszoljanak! :-)
A dalírás igazából műhelymunka. Töce, esetleg Attila hoz egy gitáralapot, mely a próbák során alakul dallá. Mindenki hozzáteszi a magáét, így alakul, formálódik, míg nem eléri végleges formáját.
A húzóemberre vonatkozó kérdésedre válaszolva, nem tudnék kiemelni senkit a csapatból. Ha valaki padlón van, a másik a hóna alá nyúl, és viszi tovább. Tehát mindig akad olyan, aki erőt ad a többieknek. Színpadon meg egyértelműen Lóri az arc!
T: Semmi gáz, jó poén volt (őőő…). A szövegek mások számára egyáltalán nem fontosak, nem közérdekűek. Mármint nincsenek benne olyan dolgok, amik idegeneknek is mondanak valamit, vagy rábólintanának, hogy hű, tényleg, ez milyen igaz, mennyire így van. Teljesen személyes rinyálásokról van szó, komolyan, néha nem is értem, miért viszem utcára őket. Általában eddig úgy volt, hogy lehoztam egy alapot, aztán vágtunk belőle, hozzátoldoztunk, mindenki rakott rá, ami éppen eszébe jutott, és akkor lett belőle egy szám. Nálunk a keretek viszonylag normális tempóban elkészülnek, de mire egy dal végleges formát ölt, néha évek is eltelnek. Van például a Hand, aminek a demója az internetről is letölthető. Azt 2002-ben rögzítettük. A lemezváltozaton lehet hallani a különbséget. Most kicsit változtatni fogunk a metóduson (ez még a többieknek is meglepetés), mert a kedvenc Flop számomat Attila írta, úgyhogy elhatároztam, hogy a jövőben az ő alapjait fogjuk megcsinálni. Jelenleg sokkal jobban tetszenek az ő ötletei, mint az enyémek, halálba unom ezeket az ideges riffeket, amik sose jönnek ki 4/4-re. A húzóember mindig más, egy éve azt mondtam volna, hogy én, de most kicsit fáradt vagyok, így jelenleg Ricsi cipeli a hátán az egész bagázst.
A kiadásról mit lehet tudni? Lesz kiadó mögötte, vagy saját zsebből megy minden?
R: A felvételeket saját zsebből finanszíroztuk. Jelenleg nincs kiadónk, de megpróbálunk szert tenni egyre... Csak akadjunk valaki horgára. Ha lát bennünk fantáziát valaki, leülünk tárgyalni, és majd meglátjuk.
T: Futunk egy kört az összes magyar kiadónál, aztán kiadjuk magánban. Bár lehet, hogy kiküldjük ide-oda külföldre is, maximum bukunk némi postaköltséget. Én személy szerint nem várok a dologtól semmit, ha mégis valaki ki akarja adni, az csak jó.
Hogy akadtatok rá Lórira, aki véleményem szerint az ország egyik legjobb énekese?
R: Töcéé a sztori, mesélje el ő!
T: Egy Pearl Jam koncertre mentünk Prágába (csak hogy mindenképpen előkerüljön az obligát zenekarnév) öt éve, és Lóri ugyanabban a buszban volt, amelyikben én. Beszélgettünk, aztán hazajöttünk, először vokálozni jött, majd ő lett az énekesünk.
Lesznek a jövőben is akusztikus koncertek és feldolgozásestek?
R: Klasszikus unplugged fellépést nem tervezünk a közeljövőben, mivel komoly felkészülést igényel, és jelenleg van egyéb dolgunk bőven, de foglalkozunk az ötlettel. Szeretnénk néha a szokásostól eltérő koncerteket is adni, hiszen a változatosság gyönyörködtet, úgyhogy bármi megeshet.
A feldolgozás-esteket az utóbbi időben nem is Flop néven nyomjuk, hiszen ezen alkalmakkor nem Kapiás kolléga üti a bőröket, hanem Dombó Szabolcs a Nulladik Változat erőssége. Anno úgy féléves rendszerességről beszéltünk, tehát idén ősszel ismét aktuális lehet, de még nem beszéltünk konkrétumokról. Ha időnk, energiánk engedi, szívesen játszunk együtt, de most elsősorban a lemezen, és a saját dalokon van a hangsúly.
Gondoltatok-e már arra, hogy meglepitek a törzsközönségeteket egy hörgős grindcore nótával? :-)
R: Abszolút! Én erőltetem ezerrel!
T: Igen, feltétlenül. A fejemben már egy éve összeállt a szimfónia, 0:57 hosszú lesz, a címe Blood Kill War Die, és ez lesz a verse, hogy Blood Kill War Die, hörögve. Meg a refrén is, de az sikítva. Most, hogy túl vagyunk a lemezen, nekiállunk megcsinálni.
Hogy értékelitek az eddigi sikereket és a zenekar státuszát a magyar könnyűzenei palettán?
R: Szerintem amit egy háttér nélküli, lemezzel nem rendelkező zenekar ilyen zenével Magyarországon reálisan elérhet, hát... na ott vagyunk. Nem sok, de nem lehetünk elégedetlenek. Szerencsére a koncertjeinken szép számmal vannak, és úgy látjuk, van, volna igény ilyen zenére is, mint a miénk. Sajnos a “pozícióban” lévő emberek - értem ezalatt a kiadókat, szervezőket, klubokat – tapasztalatunk szerint nem így gondolják. Ennek ellenére tesszük a dolgunkat, megpróbálunk minden tőlünk telhetőt, hogy előrébb jussunk. Arra, hogy ez mire lesz elég, egy év múlva többet fogunk tudni mondani!
T: Sehogy. Ha komolyan akarnék válaszolni, akkor kicsit keseregnem is kéne, ezért inkább csak azt mondom, hogy szerintem egy polccal lejjebb szorultunk annál, mint ahol lennünk kéne (22-es csapdája: most álszerény, vagy nagyképű legyek?). De ezzel semmi baj nincs, még egy kicsit bagzunk, aztán hazamegyünk.
Mi a célotok a zenéléssel?
R: Jó dolog hangoskodni!
T: Új számot először kívülről visszahallgatni mindig nagyon jó érzés. És addig se a monitort bámulva ücsörgök otthon. Nekem talán ez.
Töce, levágatnád a hajadat egy aranylemezért? :-)
R: Ha ő nem is, de én álmában tuti megnyírom, ha ezen múlik.
T: Gondolom, erre a kérdésre nemleges választ vársz:-). Nem. De egy nimfomán házitündérért habozás nélkül.
És végül: mi az élet értelme?
R: 42!
T: 42, mint az közismert (na, látom, Ricsi szerint is)
