Helland névre hallgat az az új magyar zenekar, amely április 26-án debütál élőben, méghozzá Szombathelyen, a Sepultura egyik hazai előzenekaraként. A formáció két legismertebb tagja mindenképpen Nagy Dávid gitáros, illetve Czébely „Csibe" Csaba dobos, akik korábban együtt zenéltek a Pokolgépben. Dáviddal beszélgettünk az új kezdetről és a jövőről.
A Pokolgép után jó ideig csak a Kényes Foltokban találkozhatott veled a közönség, ami nem hard rock vagy metal. Hogyan alakult meg a Helland?
Csibével együtt jöttünk el a Pokolgépből, de egy jó másfél évig legfeljebb emailben kommunikáltunk egymással, ennél komolyabb együttműködést nem forszíroztunk. Tavaly tavasszal kezdett el először szurkálni, hogy mi lenne, ha csinálnánk valamit, de egy ideig még akkor is ellenálltam. Aztán amikor a tavalyi FEZEN-en együtt néztük a Sepulturát, egyszercsak összenéztünk, hogy de jó lenne megint együtt zenélni. Vagyis kellett egy katalizátor, és először a barátságnak kellett helyreállnia. Ez augusztusban történt, utána elkezdtük küldözgetni egymásnak a témákat, és novemberben indultak meg a próbák.
A másik két tagot is ismerted korábban?
Priskin Gabit, de őt is csak onnan, hogy hangmérnök abban a stúdióban, ahol a Kényes Foltokkal is dolgoztunk. Az a vicces az egészben, hogy ő alapvetően gitáros, de miután mondtuk neki, hogy nem találunk basszusgitárost, felvetette, hogy az öccsének van egy basszusgitárja is, így akár ő is jönne. Balázs Laci pedig Csibe révén került a képbe, mert együtt zenélnek egy Impression nevű progresszív metal zenekarban. Más énekeseket is meghallgattunk egyébként, de mondjuk úgy, hogy jellembeli hibák miatt nem őket választottuk. Az emberi illeszkedés kiemelten fontos volt, mert Csibe és én nagyon keményfejű emberek vagyunk. Csibe beregszászi születésű, roppant egyenes gerincű ember, és én sem vagyok az a mellébeszélős típus... Nem volt egyszerű olyan csávókat találni, akiktől nem mászunk a falra. Eldöntöttük, hogy nincs megalkuvás: ha nem jó fej valaki, nem érdekel, hogy szép a hangja. Aztán Laci lejött a stúdióba, szépen elröhögcséltünk egy egész délután, és adta magát, hogy ő legyen az énekes.
Négyesben írtátok ezt az elsőként nyilvánosságra hozott két dalt is?
Ez az első két dal teljesen a kettőnk munkája Csibével. Olyannyira a mi agyszüleményeink, hogy az énekesjelöltek is a komplett, általam nem túl szépen felénekelt demót kapták meg. Fizikai próbáink egyébként havonta egyszer voltak – mindketten Budapesten lakunk, de annyira tele van a naptárunk, hogy nem jutott idő többre.
További dalok készültek azóta?
Fizikailag felvéve egyelőre ez a kettő van meg, további másik négyen pedig dolgozunk. Úgy tervezzük, hogy majd kettesével felveszegetjük őket, de még írási stádiumban járunk: vagyis még alakul minden, tudod, itt ne ez a szóló legyen, ott ne azt a tányért üsd, és így tovább... Ebből a két nótából és minimum három különböző verziót csináltunk más gitárszólókkal, más refrénnel, mire elnyerték a végső formájukat.
Úgy gondolom, a két dal alapján akár meg is lepődhet, aki valami pokolgépesre számít, ezek a témák ugyanis más irányt képviselnek: modernebbek, rockosabbak...
Ez abszolút így van. A Pokolgépről azt kell tudni, hogy noha mi játszottunk a lemezeken, zenéjében az azért alapvetően egy egyszemélyes történet, hiszen Kukovecz Gabi zenei gondolatai köré épül minden. Még a dobtémák is Gábor szájíze szerint készültek el, hiszen mindig komplett hangszereléssel jött a próbákra, a dalokon utólag már csak minimális változtatásokat eszközöltünk a saját stílusunknak megfelelően. A Helland zeneileg tényleg más, de hát ha továbbra is olyan zenét akarnánk játszani, mint a Pokolgépben, talán nem is jöttünk volna el onnan. Olyan nagyon távol viszont azért nem áll egymástól a két dolog, hiszen ez is metal vagy rock, tőlem hívjuk, ahogy akarjuk. De már eleve az is komoly különbséget jelent, hogy itt angol a nyelv.
Ez amúgy végleges döntés? Az itthoni népszerűség szempontjából még mindig sokat számít, hogy valami magyarul megy-e vagy sem...
Hanyag eleganciával mondhatnám erre azt, hogy magunknak zenélünk, és így érezzük jól magunkat, de hazudnék. Felmerült, hogy mi lenne, ha félig-meddig magyar szövegekkel menne a dolog, létezik ilyen opció, el is kezdtem magyar szövegeket írni, aztán hogy megvalósul-e mindez vagy sem, az már a jövő egyik kérdése lesz. Azért szeretnénk angolul zenélni, mert a kapcsolataim révén vannak lehetőségeink a külföldön való muzsikálásra. Lehet, hogy ez rossz példa, de az olyan, neves díjakkal kitüntetett csapatok mind angolul nyomják, mint a Subscribe, a The Idoru vagy a FreshFabrik... Ezekre persze nem járnak annyian, mint Lukács Laci rímpárjaira, de a másik oldalon meg ott van az, hogy mi történik, ha egy magyar nyelven éneklő zenekar kimegy mondjuk Németországba játszani.
Tehát cél a külföld is?
Igen, van bennünk egy ilyen akarat is. Erre persze lehet legyinteni, hogy ó, itt van még egy zenekar, aki azt hiszi, hogy majd megcsinálja odakint a tutit. És ez az egyik oldalról ugyan nem így van, de a másikról meg nagyon is igen. Szóval mi is az egyik ilyen csapat vagyunk. Pár év koncertszervezéssel és a kialakult kapcsolatrendszeremmel van pár hely, ahová talán eljuthatunk. Ha meg nem, akkor is jól éreztük magunkat.
A további dalok is azon a mezsgyén mozognak majd, mint ez az első kettő?
Annyiban igen, hogy a dob meg a gitár ilyesmi lesz. Az ének terén annyiban történhet változás, hogy ebben a két dalban még én írtam az énektémákat, Laci hangfekvése viszont mélyebb, lejjebb kellemesebb a hangszíne. Így aztán – bár énekdallam-író ember vagyok – most ő énekelget rá az mp3-akra, és ő dolgozza ki a dallamokat. Biztos, hogy ezeket aztán valamennyire én is formálom majd, de mivel hasonló zenéket hallgatunk, aligha fogunk zátonyra futni... Laci ugyan egy tízessel öregebb, mint én, és a Dio-féle Black Sabbath a nagy favoritja, ami nálam is ugyanakkora kedvenc. Annyi a különbség, hogy nála a Heaven And Hell, nálam meg a Dehumanizer. Diónak olyan hosszú karrierje volt, hogy két generáció is fel tudott nőni a dalain... De egyébként is hasonló zenéket hallgatunk, bár Laci például jobban vonzódik a Whitesnake-féle hard rockhoz, mint én. Nekem sincs semmi bajom ezzel a vonallal, elismerem, meg minden, de más zenéket azért szívesebben hallgatok.
A szombathelyi Sepultura koncertben szervezőként is benne van a kezed. Innen jött az ötlet, hogy aznap mutatkozzatok be élőben a Hellanddel?
A tavalyi Sepultura után Németh „Mazsi" Ernő barátom megtalált vele, hogy szeretnék meghívni Szombathelyre is a zenekart. Lekötöttem a Sepulturát, de mivel Mazsiék mondták, hogy eleve többszereplős estében gondolkodnak, nem minden hátsó szándék nélkül megkérdeztem, mit terveznek eléjük. Mivel kiderült, hogy rangos magyar bandák lépnek majd fel, felvetettem, hogy mi is játszhatnánk, ők pedig ráálltak. Amikor Csibének elújságoltam a hírt, persze elküldött a francba, hiszen előbb kötöttük le a bulit, minthogy Gabinak egyáltalán megvolt a basszusgitárja, de szeretek határidőre dolgozni, és most haladunk is. Heti kétszer próbálunk, ami nem kávézással meg dumálással megy el, hanem kemény munka folyik. Több megkeresés is érkezett egyébként Budapestről azóta, de eleve úgy állapodtunk meg, hogy Szombathely előtt sehol sem játszunk. Függetlenül attól, hogy aligha mennének el kevesebben arra a bulira, ha nem ott debütálnánk, ezzel nyilván tisztában vagyunk.
Mik a távlati tervek? További dalonkénti megjelenések, netán komplett album?
Annak ellenére sem vagyok nagy CD hívő, hogy a mai napig komoly vásárlónak számítok. Vagyis nem hiszek abban, hogy a magyar vevő bemegy a boltba, ahol aztán négy rugóért megveszi a Helland lemezét... Az ilyesmi rengeteg dolog függvénye, így nekem egyszerűbbnek és rokonszenvesebbnek tűnik, ha a közönség le tudja tölteni a zenét, és annak alapján lejön koncertre. Egyelőre még azt sem tudjuk, hogy ez a kettő szerepel-e majd egy jövőbeli albumon... Kaptunk rájuk egyébként hideget-meleget: volt, aki azt mondta, hogy de klassz, más meg azt, hogy de nem klassz. Nekem elég vastag lett a bőröm az elmúlt tizenakárhány évben ahhoz, hogy ne sértődjek meg a negatív véleményeken, de az azért nem biztos, hogy az első kétszámos demó után szerencsés valamiről ítéletet alkotni. A Panterának is megjelent a Cowboys From Hell előtt néhány nehezen hallgatható lemeze... Pontosan tudom, hogy nem kell abbahagyni egy zenekart azért, mert két ember azt mondja rá, hogy szar.
A Helland bemutatkozó koncertje április 26-án, Szombathelyen lesz az Agóra Sportházban a Sepultura, a Moby Dick, a Leander Rising, a Social Free Face és a Hammercult társaságában. További részletek itt.
