A mai tömegtermelésben a szokottnál is ritkábban találkozik a zenehallgató olyan döbbenetes erejű meglepetésekkel, mint a prog/death metalban utazó norvég In Vain nemrégiben megjelent lemeze, az Ænigma. A zenekar ráadásul nemsokára hazánkba is ellátogat a Vreid / Solefald turné keretében, ahol előzenekarként, illetve a Solefald kísérőizenészeiként is szerepet kapnak. Bőven volt tehát miről kikérdezni a csapat főnökét, a gitáros Johnar Hålandot.
Mindenekelőtt kérlek, röviden mondd el: milyen szándékkal hoztátok létre az In Vaint egy évtizeddel ezelőtt?
Az In Vain tulajdonképpen egy sulizenekarból jött létre. 2003-ban éppen egy zeneiskolában tanultam, és az osztályban mindenkinek kötelezően fel kellett vennie egy nótát az iskola házi stúdiójában. Azt gondoltam, jópofa volna egy metal dalt rögzíteni, így egymáshoz illesztettem néhány elfekvőben lévő témámat, felvettem a gitárokat és a basszust, beprogramoztam hozzá a dobokat, majd elküldtem Andreas barátomnak, hogy tolja fel az éneket. Az első így felvett nóta az As I Wither volt, amelyben már Sindre (Sindre Nedland billentyűs) is közreműködött némi tiszta énekkel. Így hát ez a zeneiskolai projekt jelentette az In Vain elindulását, amennyire ezt ma tudjuk.
Volt valamilyen profi zenekari tapasztalatod az In Vain előtt?
Játszottam korábban egy metalcore bandában, meg is jelent pár CD-nk, de semmi komoly.
Milyen ötletből született a banda neve?
Három szóból álló nevet akartunk, így jött az „... In Vain". Az első hiányzó szóra viszont nem sikerült rálelnünk, így maradtunk csupán In Vain. Akkoriban, fiatalon, azt gondoltuk, hogy klassz hangzása van ennek a névnek. Ugyan ma is ki vagyok vele békülve, de már tudnék jobbat. Persze változtatni már késő. (mosolyog)
Milyennek látod a zenekar eddigi fejlődési ívét?
Nagyon elégedettek vagyunk a fejlődésünkkel, ez idáig egy remek utazás volt. Az egyetlen dolog, amit sajnálok, az, hogy eddig nem turnézhattunk többet. Sajnos mindannyiunkat leköti a polgári foglalkozása. Debütáló albumunk, a The Latter Rain például világszerte nagyszerű kritikákat kapott, de sajnálatos módon nem promotáltuk igazán azt az anyagot. A lemez kiadása után mindössze néhány koncertet adtunk Norvégiában.
Milyen téren érzed a legnagyobb fejlődést az első két albumhoz képest?
Úgy gondolom, az Ænigma egy érettebb oldalunkat mutatja, egyszersmind összefoglalja az In Vain eddigi pályafutását is. Változatos, jó kis dalok születtek, a dalok felépítése szerintem sokkal inkább átgondolt most. Végezetül pedig, azt hiszem, ez az első kiadványunk, amelynek megszólalása végre igazságot szolgáltat a zenénknek.
Jelen pozíciótokban milyen elvárásokkal vágtok bele a Vreiddel és a Solefalddal közös turnéba?
Azt hiszem, nagyszerű móka lesz! Biztosan fárasztó lesz két zenekarral is fellépni esténként, de talán úgy helyes, ha egy jó kis erőnléti edzésnek fogjuk ezt fel. A hozzánk hasonló, keveset koncertező bandák számára a turné minden perce élvezet. Alig várom, hogy új helyeket, új embereket ismerjünk meg, és remélhetőleg szerezzünk néhány új rajongót is.
Ismert, hogy a Solefald-vezér Lazare testvére, Sindre az In Vain billentyűse. Ez a családi kapcsolat hozott össze benneteket?
A barátságunk alapját nyilván ez a testvéri kapcsolat jelenti. Azonban ha nem végeznénk megfelelően a dolgunkat, aligha kaphattuk volna meg ezt a lehetőséget.
És hogy fejlődött mindez odáig, hogy első turnéjukon ti kísérhetitek a Solefaldot?
A közös munkáink kapcsán kerestem meg őket az ötlettel még 2011-ben. Úgy véltem, ezzel mindkét banda csak nyerne. Szerencsére egyetértettek a dolog hasznosságát illetően, így 2012-ben már túl is voltunk az első közös koncertünkön.
Talán korai lehet a kérdés: véleményed szerint számíthatunk-e a jövőben is Solefald koncertekre, és ha igen, részt kívántok-e venni azokban is?
Ha arra gondolsz, hogy várhatóan fog-e a Solefald a jövőben is koncertezni, a válaszom: szerintem igen. Az In Vain pedig továbbra is kíséri majd őket, ha az időnk engedi.
Ez a már említett turné Budapestet is érinti áprilisban. Jártál valaha Magyarországon? Mit tudsz erről az országról?
Nem jártam még nálatok, de egyértelműen rajta van a bakancslistámon. Úgy hallottam, Kelet-Európa Berlinjének is nevezik a várost, nagyszerű kulturális élettel, sok jó kocsmával, kávézóval, ilyenekkel. Hallottam a híres szabadtéri fürdőitekről és a gyönyörű tájakról is.
Amennyire tudom, te vagy a fő dalszerző a zenekarban. Gitárosként és/vagy zeneszerzőként kik voltak rád a legnagyobb hatással?
Sokféle zenét hallgatok, de a kedvenc metal zeneszerzőim Mikael Åkerfeldt az Opethből, Ole Børud az Extolból és Ihsahn, főleg az Emperoros dolgai.
Hogy látod, merre fejlődhet az In Vain a jövőben?
A zene tekintetében egyértelműen metal banda maradunk, egyéb téren semmi sem vehető biztosra. Remélhetőleg többet tudunk majd turnézni, és felléphetünk néhány fesztiválon is.
Több mint három év telt el a legutóbbi albumotok óta. Mi foglalt le a köztes időben?
Valóban sok idő eltelt a Mantra kiadása óta, de az új dalokkal csak azután kezdtem foglalkozni, hogy 2010 végén az ázsiai túrámból visszatértem Norvégiába. Jól is haladtak ekkor a dolgok, de egy meghiúsult házeladási ügy miatt 2011 elején majdnem fél évre félre kellett tennem azokat a dalokat. Mivel én vagyok az egyedüli dalszerző a zenekarban, a dolgok itt kissé megrekedtek, a késés fő oka is ez volt. Másfelől a basszer Kristian és én jelenleg is éppen a hardcore bandánk, a From Strength To Strength albumához rögzítünk dalokat. Ajánlom a Facebook oldalunkat!
Kiknek ajánlod a zenéteket?
Azt hiszem, a kellően nyitott zenehallgatók bátran közelíthetnek hozzánk. Persze előny, ha kedveled a metalt. Opeth, Enslaved, Emperor satöbbi rajongóknak valószínűleg tetszik majd a zenénk.
Kérlek mutasd be otthonotokat, Kristiansandot néhány szóban!
Kristiansand egy szerethető kisváros 80 ezer fős lakossággal, Norvégia legdélebbi részén. Télen itt nem sok minden történik, de nyáron az egyik legjobb hely az országban. A zenekar minden tagja itt született, de ma már csak négyen élünk itt.
Tudnál ajánlani más, kevésbé ismert norvég bandákat?
Ott az In The Woods...: bár sok lemezt eladtak, de sokak számára máig ismeretlenek. 2000-ben oszlottak fel, nagyszerű, különös progresszív, pszichedelikus metalt játszottak. Az Extol pedig egyike a legjobb norvég death metal bandáknak, és idén új albummal jelentkeznek!
Jellemeznéd három szóval, mit jelent számodra Norvégia?
Természet, jólét és drágaság.
Melyik album forog nálad mostanában a legtöbbet?
A Shai Huludtól a Reach Beyond The Sun.
Melyek minden idők legjobb lemezei számodra?
Az Opethtől a Still Life, a Zyklontól a World Ov Worms, az Emperortól a The Discipline Of Fire And Demise, az Extoltól az Undeceived, a Korntól a Follow The Leader, az In The Woods...-tól a Strange In Stereo, hogy csak néhányat említsek.
Mi az élet értelme?
Jó embernek lenni, felfedezni a világot és pozitív változásokat elindítani a helyi közösségekben.
Az In Vain április 10-én Budapesten koncertezik a Solefald és a Vreid társaságában.
