Shock!

Jelenleg is tart Pozsonyban a hetedik Starmus Earth fesztivál, amit az asztrofizikus Garik Israelian és a Queen gitárosa, a „civilben" szintén asztrofizikus Brian May hívott életre. Az idén a szlovák fővárosba látogató rendezvénysorozaton szó van a fenntarthatóságról, a kibervédelem kérdéseiről és a klímaváltozásról is, de a világ vezető gondolkodóit megszólaltató előadásoknak témája az AI, illetve úgy általában az is, hogy a technológia fejlődése milyen irányba mutat. Ahogy a fesztivált megnyitó gigakoncert fellépője, Jean-Michel Jarre fogalmazott: „A Starmus azért jött Szlovákiába, hogy megvitassa az emberekkel otthonunk jövőjét, azt, hogy merre tart ez a kék pont az űrben."

Az előadássorozat Pozsony különböző helyszínein ugyan csak hétfőn indult, a hivatalos megnyitóra azonban már vasárnap este sor került a Duna melletti Janko Kral liget mellett elhelyezkedő Incheba Expo hatalmas területén. Tökéletesnek bizonyult a helyszínválasztás, hiszen a fővárosi zöldterület által határolt komplexum épp az Slovenského Narodného Povstania híddal, vagy ahogy formája miatt mindenki hívja, az UFO-híddal szemben helyezkedik el, így abszolút illett a fesztivál Föld-természet-világűr koncepciójához. Maga a Jean-Michel Jarre feat. Brian May-koncert is a Bridge To The Future alcímet kapta, és olyannyira nem aprózták el vele a dolgot, hogy konkrétan a Szlovákiában valaha épült legnagyobb színpadot húzták fel hozzá. Amellett, hogy a helyszínen több tízezer ember élvezhette a monstre, kétórás show-t, a bulit Pozsony főterén is élőben streamelték, és ha lehet hinni a híreknek, összesen nagyjából százezer ember nézte végül végig.

Bár előzetesen arra számítottam, hogy Brian May egyfajta társ-headlinere lesz az estének, neki végül összesen csak nagyjából 15 perc jutott a színpadon, azaz egyértelműen Jean-Michel Jarre-é volt a főszerep, Brian pedig leginkább csak cameózott. Jarre viszont rengeteg kreatív energiát fektetett az eseménybe, hiszen amellett, hogy megkaptuk zenei pályafutásának kétórányi esszenciáját, a show komplett vizuális körítését is ő maga tervezte. Utóbbira pedig tényleg csak a grandiózus és a lélegzetelállító szavakat lehetett használni, hiszen amellett, hogy több tucat ledfalat használtak a buli alatt, lézerfényeket, fényfestést, tűzijátékot és több száz drónt is bevetettek. Így tehát, miközben tökéletes hangosítás mellett élvezhettük Jarre zenéjét, érdemes volt az embernek nemcsak előre, hanem oldalra és hátra is néznie, hiszen a különböző ledfalakon futó grafikák, képek és fényjátékok mellett sokszor a háttérben látható hidat és az oldalsó expo-épületeket is különböző fényekbe burkolták. Míg színes lézerfények cikáztak a fejünk felett és robotok táncoltak a környező épületeken, a színpad felett háromdimenziós alakzatokat felvett drónok cikáztak, az égben pedig tűzijáték robbant. Ahogy a Jurassic Park elején Richard Attenborough mondta, nem spóroltak semmin. Ilyenkor azért mindig visszás kicsit, hogy mennyire helyénvaló egy fenntarthatósággal is foglalkozó tudományos event nyitányaként elpuffogtatni annyi energiát, amennyi egy kisebb város éves működését fedezné, a Starmus azonban igyekezett minél karbonsemlegesebb módon tető alá hozni a rendezvényt, amihez erdőtelepítési- és védelmi program is társult, hogy ellensúlyozzák a kétségkívül így is elég komoly széndioxid-kibocsátást.

Persze az átlag koncertlátogatót az ilyesmi nem igazán foglalkoztatja, pláne, ha ingyen lehet megnézni egy-két világsztárt, ők csak élvezni akarják a bulit, a Starmus-nyitányon pedig a megjelentek még többet is kaptak, mint előzetesen várható volt. Azt persze gondoltam, hogy látványos lesz az este, de azt nem, hogy ennyire, és ahogy körbenéztem, az expót csurig töltő embertömeg is hozzám hasonlóan, szájtátva forgatta a fejét a teljes szett alatt. A program pedig nemcsak vizuális, hanem zenei szempontból is rejtett érdekességeket, kezdve rögtön a koncert előtt órákon keresztül szóló felvezető zenével. Ezt ugyanis Jarre kifejezetten a fesztiválra komponálta és valós csillagok valódi hangját is felhasználta hozzá, bármit is jelentsen ez. Aztán kilenc órai kezdettel elindult a kétórás koncertshow, ami Jarre teljes életművén végigvezetett minket. A színpadon az elektronikus zene legendáját alapvetően két multihangszeres segítette, a régi harcostárs dobos/billentyűs Claude Samand és egy fiatal hölgy, a basszusgitár mellett többek között hegedűn és didgeridoon is játszó Adiescar Chase. Rajtuk kívül aztán a koncert körülbelül felénél, abszolút csúcspontként megérkeztek a Szlovák Filharmonikusok rézfúvós muzsikusai, illetve tizenkilenc fős kórusuk is és velük együtt Antonín Dvořak Újvilág-szimfóniájának átdolgozása, New World Symphony Bratislava 2024 címmel.

Ekkor már a színpadon volt Brian May is, aki sajátos, improvizatív, space-es szólójátékával színesítette a darabot. A Queen gitárosa ezen kívül két dalban, a Rendez-vous Bratislavában és a koncertet záró Bratislava Time-ban tűnt még fel, illetve a Dvořak-mű után kapott egy kisebb szólóbetétet is, amelybe a Queen Brighton Rockjának hangjait is belefűzte. A műsor középrészében tehát összesen úgy 10-15 percet töltött a színpadon, majd ezt követően ismét egyedül Jarre-é volt a főszerep, én pedig az elektronikus zene abszolút laikusaként azon gondolkodtam, miként lehet, hogy ennek a 75 éves fickónak a muzsikája 2024-ben is abszolút naprakésznek, modernnek és izgalmasnak hangzik, azaz ásatagságnak, porosságnak még csak nyomát sem érezni rajta. Ráadásul kívülről érkezetteknek is rendkívül szórakoztató és izgalmas volt az egész koncert így a végén azt sem bántam, hogy Brian Maynek jóval kisebb szerep jutott, mint előzetesen gondoltam. A kétórás koncert zárásaként a Bratislava Time-ra azért még persze ő is visszatért, majd Jarre-ral együtt köszöntek el a közönségtől. Ugyan ez volt kettejük leges-legelső közös zenei produkciója, Brian elmondása szerint évtizedes barátság köti össze őket, így feltételezem, az, hogy a végén Jarre-et Jean-Paulként mutatta be, valamiféle belső poén, nem pedig baki lehetett.

A Starmus fesztivál május 17-ig még elcsíphető, olyan előadókkal, mint Jane Goodall etológus (Jarre egyébként a koncertet neki ajánlotta), Charlie Duke asztronauta vagy a Nobel-díjas fizikus Steven Chu. Érdemes tehát kiugrani a szlovák fővárosába, hiszen az izgalmas beszélgetések mellett további koncertek is lesznek.