Kiváló nevet választott magának ez a ránézésre tinikből álló formáció. Az info szerint hardcore, rock, metal, punkrock, jazz elemeket építettek bele a zenéjükbe. Ennek ellenére inkább valami emo-hatású, lazább rockzenét rejt a cd (na jó, metalt, vagyis emocore-t).
megjelenés:
2005 |
kiadó:
Dockyard1 / HMP |
pontszám:
7,5 /10 Szerinted hány pont?
|
Érezhetően nagyobb sikert akarnak elérni, mert valahogy végig az volt az érzésem, hogy túlságosan vigyáznak, benne maradjanak a trendi kategóriában. Az üvöltés is csak szalonüvöltés, a zene sem hasít, de hát persze sok zenekar van, amelyik mégis jó így is.
A zenekar Belgiumból származik, profin összerakták a zenét, és annak ellenére, hogy nem vagyok feltétlen rajongója a műfajnak, teljesen kellemes zenének találtam. Ebben a formában 2003 októbere óta léteznek, nyilván elvégeztek azóta egy "hogyan legyünk rocksztárok fél év alatt?" című gyorstalpaló tanfolyamot. Inkább dallamosak, mint agresszívek, valahol azt éreztem végig, hogy ezzel a zenével inkább az MTV-t nézők táborát célozták meg, nem a kis lepukkant klubok törzstagjait. Természetesen itt is akad kiabálós vokalista és éneklős vokalista, fülbemászó refrének, plusz súlyosabb verzék, sok ütem- és témaváltás. A hangzás nem rossz, de valahol maradt benne egy kis puhaság, jobban is hasíthatna érzésem szerint. Bár lehet direkt ilyen. Viszont a borító meglehetősen randa.
A cd-n van még bónusz dal is (de legalábbis nem tüntették fel a borítón, mi lehet, meg a winamp sem jelez ki semmit), a végén meg egy rejtett track is, amiről végképp fogalmam sincs mi lehet. (Lírai, akusztikusgitározós, sírós.) Nem mondom, hogy irgalmatlanul rajongok a zenéjükért, de biztos meg fogom hallgatni még párszor.