Wroooááááárrrrh! Végre egy olyan koncertlemez, ami a hangulata miatt mindenképp az etalonok közé kerül. Szomorú viszont, hogy milyen apropóból kellett kiadni... Ugye nem kell ecsetelnem, mi az...
megjelenés:
2001 |
kiadó:
Nuclear Blast / HMP |
pontszám:
10 /10 Szerinted hány pont?
|
Los Angelesben, a Whisky A Go Go klubban rögzítették jelen koncertet, a The Sound Of... turné alkalmával. 14 dal, mit dal... dalóriás került a cd-re. A hangzást nem polírozták agyon utólag a stúdióban, nem is lett volna sok értelme, akkor biztosan elveszett volna egy csipet varázs a zenéből. Így viszont megmaradt minden olyannak, ami a klubban valószínűleg érezhető, tapintható volt, és ez nem más, mint az ÉLET és a TŰZ.
Chuck Schuldiner és csapata - akik szintén nem kisebb nevek a szakmában - olyan csodákat szólaltatnak meg, mint a Spirit Crusher, a Scavenger Of Human Sorrow - mekkora egy szám ez! Amúgy ez után feltettem a stúdióalbumot és olyan furcsán élettelenül szóltak azon a dalok... varázslat ez, nem más - a Suicide Machine, a Symbolic és sorolhatnám. A Scream Bloody Gore-t sem felejtették el, megidézték a Zombie Ritual segítségével, amiben azért ma is ott figyel a húzás... Döbbenetes, hogy aggyal szinte befogadhatatlan sűrűségű témákból milyen könnyed lazasággal állnak össze a számok, a kismillió részecske puhán és észrevétlenül olvad egybe. Megelőzték a korukat, amit én az Individual lemeznél éreztem igazán először.
Annyi mindenre ráhúzzák ma, hogy progresszív... A Death igazán megérdemli ezt a jelzőt. Nem csupán a zene komplexitása miatt - ami persze magas szintű zenei tudást kíván -, hanem mert igazán előremutató albumokat adtak ki, pláne egy olyan műfaj keretein belül, mint a death metal. Én nagyon remélem - és ezzel biztos nem vagyok egyedül -, hogy mehetünk majd pár év múlva a cd boltba új Death lemezt vásárolni. Addig is hiánypótlásként itt a Live in L.A., ami mindenkinek ajánlott, aki szereti a jó zenét. Jelzőnek elég ennyi azt hiszem... jó zene. Annyit elárulok, az én cd lejátszómban bennragadt a korong...