Shock!

Nagyon fiatal holland négyes, hál' Istennek a szó abszolút pozitív értelmében. Gitárok, basszus, dob, a bookleten olyan zenekaroknak mondanak köszönetet, mint pl. a Morbid Angel, az Emperor, no meg a Dark Tranquillity, és a zenéjüket is melodikus black/death metalként jellemzik, de aki ezt várja/várná ettől a lemeztől, az csalódni fog.

Említik még pl. a Slayert, ami a zenét tekintve sokkal közelebb áll az igazsághoz, mert ezen a négy számos, húsz perces maxin mindössze az utolsó - igencsak rövid - tétel, valamint a hörgős ének, ami valóban"skandináv"...

Hogy milyen valójában? Nos: komolyan összerakott lemez, helyenként szinte pszichedelikus gitárzene (Euphoric Loss), klasszikus betétek (ld.: korai Metallica fénykora) és némi (10 %) Hypocrisy, Siucide, szóval mindenképp kicsit a múltat idéző, de nagyon grandiózus hangzás, olyan markánsan húzós, mint a már említett Metallica a ' 80-as években, és erre tényleg még csak rázúz, hozzátesz a durva ének. Igazi gitárlemez. És pont.

Negatívumok? Naiv, klisés szövegek, valamint a "dörrenés" hiánya, ami nem a zenekar hibája, sajnos majd' mind így megyünk először stúdióba, se pénz, se tapasztalat, ez van, ami jelen lemez esetében marha jó, feelinges metalt eredményez. És ha engem kérdeztek, nos ... igen, szerintem elég, nem is kell több. Yeah!