Shock!

november 27.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Lunatic Asylum: Insanity

A Lunatic Asylum Darkened című anyagáról is nekem volt szerencsém írni, és akkoriban valami olyasmit vontam le végső konklúzióként, hogy a potenciál megvan a csapatban, épp csak bátrabban kéne nyúlni a didgeridoohoz, illetve kerekebb nótákra lenne szükség. (Merthogy a Lunatic Asylum érdekessége az ausztrál hangszer, melyet vajmi kevesen használnak hazánkban.) Úgy látszik, a srácok megfogadták a tanácsomat, az Insanity ugyanis köröket ver előző anyagukra!

megjelenés:
2009
kiadó:
szerzői kiadás
pontszám:
- /10

Szerinted hány pont?
( 0 Szavazat )

Az erősen Poe világát idéző borító eleve ad egy meglehetősen nyomasztó atmoszférát, amihez tökéletesen passzol a muzsika is. Az már a nyitó Eat Myself első hangjainál világossá vált, hogy jókorát módosítottak a srácok a zenei irányvonalon, iszonyat kattant muzsikát rejt ugyanis az Insanity. Igazából nem is tudnám mihez hasonlítani, totál borult az egész, talán a Crisis párhuzam a leginkább helytálló, és ezt a vonalat erősíti Szabó András és Pál-Kovács Zsuzsanna vokalizálása is, akik olyasmi elmebeteg énektémákat pakoltak a negyedórás korongra, mint Karen Crisis szokott volt legjobb pillanataiban. Zsuzsi ennek ellenére azonban még mindig gyenge pont a zenében. Mikor András alá vokalizál, azzal nincs semmi baj, azonban a szólórészei roppant vérszegények és hamiskásak néhol. Picit talán Lívia Zitára, a King Diamond utolsó lemezein hallható énekesnő orgánumára hasonlít, tehát egy nagyon magas, vékony énekhanggal van dolgunk, melyhez azonban kellő magabiztosság és technika sajnos nem párosul.

A zene sokszínűségét mutatja, hogy míg a The Psychic-ben a didgeridoot kombinálják a törzsi ritmusokkal, és totál elmebeteg vokalizálással, addig a Shades of Grey-ben Meshuggah-szerű tört riffelés is hallható, meg egy nagy adag málházós doom is, egyszóval a csapat bárhonnan szívesen merít, amit csak még izgalmasabbá tesz a didgeridoo.

Összességében roppant nehéz muzsikát nyomat a Lunatic Asylum, a kraft azonban annak ellenére megvan bennük, hogy még mindig nem érzem száz százalékig kiforrottnak a stílusukat. Saját arcát megtalálta már a csapat, a dalokon azonban van még mit csiszolni. Az viszont tisztán látszik, hogy már most is egyedi, különleges zenét játszanak, ami nagy szó. Drukkolok!

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Marty Friedman - Budapest, Diesel Klub, 2011. május 19.

 

Nitzer Ebb - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Apocalyptica - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Jerry Lee Lewis - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2010. október 31.

 

Wackor - Budapest, Sziget fesztivál, 2007. augusztus 8.

 

Wackor - Budapest, A38, 2004. szeptember 29.