Shock!

No, mégiscsak elkészült az első Morass lemez. Be kell valljam, a demójuk után sokkal rosszabbra számítottam. A zenei vonal maradt ugyanaz persze, mint eddig, az első dal kezdő riffje metallicás, amikor bejön az ének, az tankcsapdás, a gitárszóló maidenes (amúgy pont ebben Cserfalvi Töfi is elereszt egy feelinges szólót). Amúgy a demón szerepelt ez a dal, javítottak rajta ahhoz képest, ami a javára vált mindenképpen.

A zene lendületes, "döngölős" metal, a zenekar által magukra aggatott rock'n'metal (néhol thrash is picit) jelző tökéletesen fedi a valóságot. Alapvetően még a nyolcvanas évek végéről, kilencvenes évek elejéről csippentettek magukba némi hatást, azt vegyítették egy kis laza, punkos rokkandrollal, a Motörhead, Tankcsapda vonalán. Abszolút érezni, hogy full lelkesedésből nyomják, aki csípi az ilyesmit, el fogja kapni a zene lendülete, annak ellenére, hogy nem a Morass találta fel a spanyolviaszt és ezt ők is tudják.Egyszerű, de hatásos zúzdák, zsigeri zene, szókimondó szövegekkel (a ritmizálás sajnos sokszor még mindig nem az igazi), három hangon elkántált énekdallamok (megjegyzem ide talán nem is kell több, nem erről szól a dolog), a gitárszólók is lazák, inkább feelingesek, mint virtuózak, ezzel nagyjából el is lehet képzelni a Morasst.

A lemezen hallható tíz dalból biztos lesz majd Morass "sláger", némelyikben van potenciál a hallgatótábor becserkészésére. Túl sok egyéniséget, jellegzetességet persze ne várjon senki, a 'csapda, Depresszió tábora fogja inkább szeretni a zenekart, mint. Kicsit talán túl sok az egyforma tempójú dal, lehetett volna variálni a ritmusokat, egy-egy lassabb vagy igazán gyors témát beiktatni, így a végefelé kicsit egysíkú a zene, letüttyed a hallgató. Bár nincs negyven perc az egész, de akkor is. A végén egy nagyon régi Remorse feldolgozást hallhatunk (Hinnék) - ami egyrészt nem mindennapi, mert kevés fiatal zenekar dolgoz fel kortárs zenekartól bármit is, mondjuk mindkét csapat ózdi, tehát valószínűleg ezért a barátság - és amúgy nem itt vendégszerepel RemorseZsolti, hanem egy másik dalban (akusztikus gitáron). Annak ellenére, hogy 14 éves ez a dalszöveg, a mai napig igaz minden sora. A hangzás egyáltalán nem vészes, a zenéhez illik és még a bőgőt is szépen kihallani, ami sokszor el szokott veszni az ilyen alap zenéknél.

Nálam egy másolt cd érkezett vékony cd tokban, a booklet része nyomdai, de nem tudom, hogy a végleges verziót miképp sokszorosítják (Mondjuk, ha a "normál" album is ilyen, az azért necces kicsit a mai világban.). Amúgy a borító kiállítása, grafikája elég gáz, tíz éve készültek ilyenek, nem 2004-ben.

Nem kiemelkedő lemez, de felvállalható, inkább a tizenévesek táborának szól, akik talán így rákattannak majd más zenékre is. Az meg nagyon átjön végig, hogy őszinte zene, ami becsülendő mindenképpen. A cd ára meg bagatell, 500 ft + pkg, aki csípi az ilyen zenéket, simán áldozhat ennyit, hiszen lassan egy sört sem lehet kapni félezer pénzért.