Hiánypótlónak semmiképpen sem nevezhető a Primal Fear új koncertlemeze, amely hét évvel követi az előző élő anyagot, a 2010-es Live In The USA-t. Ugyan ma már csak a legfanatikusabb rajongók vásárolnak ilyesmit, de tulajdonképpen simán indokolható az Angels in Black megjelenése, hiszen egyrészt a zenekar idén ünnepli huszadik születésnapját, másrészt pedig a 2010-es cucc megjelenése óta három nagylemezt is kiadtak, van tehát miből szemezgetniük. Nagy átfedés szerencsére nincs is a két anyag között, hiszen amellett, hogy az Angels Of Mercyn természetesen a 2010 utáni cuccok is elég hangsúlyosak, a diszkográfiát alkotó tizenegy lemezből nem különösebb kunszt összeállítani akár több ugyanolyan erős, egymástól azonban teljesen eltérő szettet sem.
Mivel a csapat mindig is precíziós gépezetként működött, így aki látta már őket a színpadon, az tudja, hogy koncerten is lemezminőségben hozzák kissé szögletes, Judas Priest-alapú metaljukat, Ralf Scheepers pedig szintén hibátlanul sikoltja el az albumokról ismert énektémákat. Ebből következik, hogy ez a koncertanyag is leginkább olyan, mintha egy válogatást hallgatnál némi közönségzajjal meg konferanszokkal kiegészítve. Nincs különösebb koszosság vagy lazaság, a zenekar egész egyszerűen végigsikálja a számokat, pontosan úgy, ahogy azokat stúdióverzióban megismertük. Ralf hangja helyenként ugyan valamivel melegebb, természetesebb tónust üt meg, mint a lemezeken megszokott totál jéghideg, metsző sound, emellett azonban Mat Sinner háttérben dörmögő, az eddigiekhez képest jobban kiemelt vokáljai jelentenek csak némi eltérést a CD-khez képest. Pont utóbbiak miatt gondolom úgy, hogy sokat nem piszkáltak bele a felvételbe, ugyanis a kórusok kifejezetten természetesen szólnak, azaz nincsenek gyanúsan vastaggá ás bivallyá hízlalva.
A lemezre került, 2016 februárjában, Stuttgartban rögzített program egyébként minden igényt kielégítő, és ha párba állítod az amerikai cuccal, akkor tényleg a zenekar teljes pályafutását lefedi. Azt pedig kár is lenne megkérdőjelezni, hogy az Angels Of Mercy tele van kifejezetten erős és jó dalokkal. Ráadásul a DVD-verzió két tétellel hosszabb is, emellett egy rakás klip, a Chainbreaker Csehországban rögzített koncertfelvétele és egy, a turnét dokumentáló film is felkerült rá.
Ahogy a bevezetőben is írtam, nem kihagyhatatlan ez a kiadvány így sem, a Primal Fear-sor azonban nem lehet teljes nélküle.
Hozzászólások