A Rhetorica is Romániából származik, mint ahogy a demók között elemzett Dirty Shirt is, ráadásul hárman ebből a formációból érkeztek (a másik fele a Legion nevű csapatból). '97-ben alakultak, aztán '99-ben néhány tag külföldre távozott, így szünetet tartottak. 2004-ben álltak össze újra és meg is jelentették első lemezüket. Azt mondom: jól tették!
megjelenés:
2004 |
kiadó:
szerzői kiadás |
pontszám:
6,8 /10 Szerinted hány pont?
|
A zene teljesen más (meglepően más), mint a Piszkos Ingeké, progresszív rock, sok pszichedelikus hatással, a hetvenes évek nagyjainak nyomában. A cd-n egyetlen egy dal hallható, de az 52 perces és 18 részre oszlik. (Nem kell megijedni, 18 trackra bontódik szét, nem egy file az egész.)
Az első gitárriffek hallatán kicsit megijedtem, de mikor jobban belelendültek a zenébe és megérkezett a szintetizátorszóló is, akkor megnyugodtam, nem lesz ez rossz, sőt! Kétlábdob is van, tehát nem annyira puha a muzsika. Az ének ugyan furcsa, de inkább a nyelvezete miatt, hiszen románul énekel Otto Ullmann, ami nyugatabbra biztos egzotikusnak tűnik, a mi füleinknek már nem annyira. Meg ez a zene igényelné az angol nyelvet nagyon! Egyébként konceptlemezről van szó, ha eddig nem derült volna ki, egy férfi tépelődései a jó és a gonosz felől. Kár, hogy nem ismerem a szövegeket. A zene érdekes, viszont az ének lehetne érzelmesebb, több mélységet elviseltek volna a dallamok előadásilag. Túlságosan lecsapja a hangokat Otto, ő is vonalasan énekel, mint annyi sok kollégája.
A lightosabb progrock kedvelőinek bejöhet a lemez, számomra nem voltak annyira meggyőzőek, miután átrágtam magam a teljes lemezen, hosszú távon kicsit egysíkúnak találtam a dalokat.