Gót rock bevezetőt követően egy ismerős hang nyikordult fel. Nocsak, ez Entwine? Aha. Korábban kéne az infólapot megnézni. Finnek ők is, és egyetlen közös halmazuk a fent említett gót-glam csapattal Mika Tauriainen énekes. Furcsa, kissé glamesen, finomkodóan nyávogó hangját anno némi időbe telt megszoknom, de mostanra egész jól elvagyok vele.
A 2000-ben alakult zenekar saját bevallása szerint The Cure, Sigur Rós és Anathema hatásokból építkezik. Hm. A The Cure ugyebár minden gót bandánál alap: bár én sose bírtam őket, a mai gót rock és metal hullám sokat merített Robert Smith zselés szénakazlának mélységeiből. A másik két hatást nem nevezném ennyire egyértelműnek, nekem ugyanis nem csak az énekes személye miatt Entwine-es (és épp ezért akár a HIM és társai mellé helyezhető) ez a zene is. Talán az Anathema újabb dolgaiból az álomszerű feelinget emelték át, no meg azt, hogy minden dal olyan, mint egy szomorú, akusztikus dal kétharmadára lelassítva és lehangolva.
Az ezt megelőző lemezeket (Pieces EP, 2002, Empty World Excursion, 2003, ShamRain EP, 2004) nem hallottam még, de ha azok közelebb álltak is az általuk említett példaképekhez, az idei lemez akkor is egy jól megcsinált, igényes gót-pop dalcsokor lett, a dolog pozitív értelmében. Még Mika éneke is hajlékonyabbnak tűnik mint az Entborban, a Still Aeon jó magasra írt, szárnyaló refrénje például sok év után csaknem cseppfolyósítani tudta könnyzacskóim régóta rozsdával és technika órákról hangyaszorgalommal begyűjtött vasreszelékkel szárított tartalmát.
Persze hangos speed partikhoz és gyorsulásos autóversenyekhez kevéssé ajánlható ez a lemez, a leggyorsabb dalok, egyike például a jelzés értékű címmel ellátott Slow Motions... A gitár sem hasogat olyan ércesen, szinte csak akusztikus vagy épp agyoneffektezetten lebegős hangszínekkel operál, aztán van sok zongora (kizárólag az alsóbb oktávokra szorítkozva, a gót zeneiskolában ha valaki a harmadik oktávtól felfelé ér hozzá a billentyűkhöz, példás büntetésre számíthat, például kitépik a Playboyos Peter Steele fotók érdemi részét), és azok a bizonyos éteri szintik, amik se nem szintihangok, se nem vonósok, mégis úgy folynak, mint elhagyott fekete ruhás kislányok szeméből a könnyel vegyített szemfesték.
Egyébként az anyag jó, szomorkodáshoz, álmodozáshoz, Poe szösszenetek bemagolásához kiváló, és ha az adrenalinszintet nem is tudja erőteljesen felpumpálni, kellemes perceket szerezhet bárkinek.
