Prophet nem nyughatott és elküldte a csapat 2000-res lemezét is (és nagyon kedves volt, mert lemásolta egy házi vegyesfelvágott koncert dvd-jüket is, amit sajna a dvd-rom nem akar lejátszani, vagyis elkezdi, de akadozik folyton és lefagy, így meg nézhetetlen, bár az így is feltűnt, hogy a másik kritikában írt teátrális elemek mintha hiányoznának a klubkoncertjeiről...)
megjelenés:
2000 |
kiadó:
Nasty Prick / Evil Me Music |
pontszám:
2 /10 Szerinted hány pont?
|
A hangzás itt is tré, de valami nagyon (hazai demók sokkal jobban szólnak, komolyan, ugye nem kell ecsetelnem akkor, hogy milyen ez), a zene nem annyira kaotikus. Az első szám szimpla power metal, ráspolyos, dallamos énekkel, a második dalban hódolnak az isteneknek (Judas Priest: Breaking The Law). 55 percnyi elég jellegtelen, alap metal dal van a cd-n, a szokásos, hamis énekkel, kissé befogadhatatlan koncepcióval. Valahogy se füle-se farka nincs a nótáknak, ötlet nincs bennük, ami halványan még hallgatható lenne, azt más zenekaroktól már hallhattuk jobb formában.
Nem akarok tovább gyalázni a zenét, képtelenség bármit találni, ami miatt érdemes lenne meghallgatni. Bár ha valakit meg akarsz viccelni ezzel a zenével... Viszont ez már nem válogatás, kell pontozni. Jaj. Két pont, de csak azért, mert emilben tök jó fej és halál lelkes az énekesük, és a végén bemetalosították viccből a Silent Nightot.