Shock!

Stian „Nagash" Arnesen igazán nem panaszkodhat, az a bizonyos jókor/jó helyen együttállás az ő életében már több ízben is megvalósult. 1996 és 1999 között, vagyis a zenekar első korszakának legfontosabb éveiben volt a Dimmu Borgir basszusgitáros/vokalistája, játszott az Enthrone Darkness Triumphant és a Spiritual Black Dimensions albumokon, az ő helyét örökölte meg a második éra meghatározó figurája, Simen „Vortex" Hestnæs. Egy furcsa kanyarral a Dimmuból az előző zenekarába, a Covenantba tért vissza, ahol Amund „Blackheart" Svensson gitárossal és egy alkalmi, all-star zenészfogattal összehozták az atmoszférikus black metal egyik alaplemezét, a Nexus Polarist. A The Kovenant névre váltó zenekar ezután még két sorlemezt jelentetett meg (Animatronic, SETI), majd kámforrá vált, és jelenleg ott tartunk, hogy immár két évtizede szinte néma csend uralkodik Nagash körül, az egyetlen megnyilatkozási csatornát a Troll nevű projekt jelenti számára.

A Troll saját gyermek, ennél sajátabb nem is lehetne, létezett már a Covenant- és a Dimmu-korszak előtt is, azután meg pláne. 14 éves korában hozta össze Nagash az első dalokat ezen a néven, 1996-ban pedig egymaga játszott fel mindent a Drep de kristne debütre, amellyel letette névjegyét a(z egyesek által szimfonikusnak nevezett) billentyűalapú black metalban. A Kovenant-kanyarral egyszerre ide is beférkőzött az ipari forradalom egy rövid időre, majd a hosszú szünet után a gyanútlan világra szabadított Neo-Satanic Supremacyvel hősünk az első lemez világához tért vissza. Nem voltak ezek világraszóló munkák, hogy finoman fogalmazzak, az én fejemben amolyan „jobb híján" projektként élt a Troll, és miközben a tábor arra vár, hogy történjen valami végre a Kovenanttal, mondhatni a semmiből, tizenhárom év után bekúszott a küszöb alatt a Trolldom nevű új lemez. Oké, ott volt 2020-ban a zseniális címmel ellátott Tilbake til Trollberg EP, de az nem is kérdés, hogy a valódi visszatérést ez az LP jelenti.

Mindenképpen okot ad az örömre, hogy a Neo-Satanic Supremacyhez hasonlóan a Trolldomot is „zenekari" keretek között vette fel Nagash, mert bár multi-instrumentalista zenészről beszélünk, egyik hangszeren sem akkora ász, hogy okvetlenül üdvös volna, ha mindig, minden csak róla szólna. A gond az, hogy így is minden róla szól a Trolldomon, bizonyára hatalmas stúdiós megfejtéseket követően ugyanis sikerült egy totálisan aránytalan hangzást összeeszkábálnia, amelyben az éneken és a billentyűkön kívül semmi más nem érvényesül igazán. Állítólag maga Jens „Sturt" Johansen, a Polypus Records tulaja volt a felvétel hangmérnöke, ő játszik basszusgitáron is – régi harcostárs ő is amúgy, Henrik „Tlaloc" Vissmark gitáros még régebbi, de a hallottak alapján, ha tényleg járt is a díszes társaság valódi stúdióban ezzel az anyaggal, a végeredményben ez nem köszön vissza.

Nehéz kifejtő jellegű gondolatokat felsorakoztatni a Trolldommal kapcsolatban, annyira primitív az egész koncepció, hogy az már akár jó is lehetne, de sajnos nem az. A gitárok és a dobok hangképben való elsüllyesztése miatt a billentyűknek kellene megmenteniük a mutatványt, de csak kamu, szimfonikusnak szánt betétekkel felhabosított maszlagot kapunk, Nagash hangja pedig hiába volt mindig is jobb Shagrathénál, ez a legtöbb, amit el lehet mondani róla. A billentyűvezérelt black metal nagyobb étvágyú híveinél elképzelhető, hogy akár kedvező fogadtatásra is találhat a Trolldom, hiszen a színpadiasság nagyon is a sajátja, de még az ő esetükben is kétlem, hogy mondjuk egy év múlva vissza tudnának idézni ebből bármit is. Aki nagyon be szeretne kapcsolódni a játékba, annak a The Beast című nótát ajánlanám, ahol végre mintha a hangszeresek is levegőhöz jutottak volna, a refrént pedig már az első hallgatáskor Nagashékkal dúdolhatod, hiszen annyi csak, hogy I am the beast.

A végére hagytam a poént, ahogy a hírek is a Trolldom kiadását követően kezdtek szállingózni a Facebookon: úgy tűnik, ezúttal valóban, tényleg mozgolódik a The Kovenant, méghozzá a Nexus Polarist rögzítő felállás Sarah Jezebel Devával, Hellhammerrel és Sverddel! Ha végül esetleg nem is lesz ebből semmi (ezt a helyzetet a tábor már rutinosan kezelné le), a kedvem akkor is érezhetően jobb lett tőle, meg is szavaztam emiatt egy extra pontot Nagashnak. A Trolldom ugyanis még attól is távol áll, hogy becsületes iparosmunkának nevezzem.