Shock!

november 27.
szerda
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

Demó tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Endless River: Képtelen képek

Nyomdai borítós demóhoz is rég volt szerencsém, már ebből is érződik, hogy az Endless River komolyan gondolja a zenélést. A borítókép alapján sejtettem, hogy valamiféle nyomasztó, morózusabb fajta zenével lesz dolgom, és ez így is van.
Hosszú, majd három perces, instrumentális dalnak is beillő intróval kezdődik a felvétel, és képben lehet rögtön a hallgató a stílussal: doomos, ám sok érzelmet tartalmazó metalt játszik a 2004-ben alakult, győri zenekar.

A második nóta már gyorsabb, és jön a hörgés is – sajnos kicsit érthetetlen, hiába magyar nyelvűek a szövegek. A kifejezőbb, érthető artikulációra érdemes odafigyelni a jövőben. A dalszövegek egyébként amolyan gyermekien naivak egyelőre, a stílushoz illően tele vannak halállal meg félelemmel, de fogalmazásban, ritmizálásban még elég kezdetlegesek. Majd kinövik idővel. Vagy majd inkább saját maguknak írjanak szöveget, mivel egyelőre egy barátjuk verseit húzták rá a dalokra. Ennek hibája főleg a negyedik tételnél bukkan elő, mikor szövegmondással kezdődik a nóta, a zene és a szöveg ritmusa kb. fényévnyi távolságban jár egymástól. Ejjj...

A zene a komplexebb death/doom felé fordul, elég sok témát sűrítettek az öt percekbe, és talán ez is picit a hátulütője a dolognak: egyelőre még a témák közti váltás nem elég gördülékeny, de ha rutint szereznek dalszerzésben, ezt is meg fogják oldani saját kútfőből.
A harmadik és ötödik tételben női éneket is hallhatunk, a színesítés jó ötlet, itt például kicsit folkos hangulatot hozott a leányzó.
Helyenként kifejezetten kellemes hangulatú a csapat zenéje – már már akinek kellemes a borult muzsika, hehe.

Tempóilag elég változatos nótákat írtak, a gyorsabb, kétlábdobos témákon át a teljesen vonszolós doomolásig mindenfélét bevetettek, ami pozitívumként értékelhető. A lassú részeknél a dobos srác üthetne színesebben, kicsit kevésnek éreztem a játékát. Az utolsó nóta meg valamiért mintha egy árnyalattal lassabb lenne, mint amit hallani szeretne az ember, tempósabban jobban sütne.
A Requiem című dalt érzem a legjobbnak a demóról, ha ebbe az irányba mennek, az nem lenne baj érzésem szerint.

A hangzás demóhoz képest több, mint korrekt, ezzel túl is teljesítettek a srácok. Zenei megoldásokban sok dologban még útkeresés szintű az anyag és hallani a rutintalanságot, ám így is bizakodásra ad okot a létezésük.

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Red Dragon Cartel - Budapest, A38, 2014. május 5.

 

Royal Hunt - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Suicidal Tendencies - Budapest, Zöld Pardon, 2012. július 11.

 

Nitzer Ebb - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Symphony X - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Wackor - Budapest, Süss Fel Nap, 2006. április 25.