Shock!

A tavaly év végi, Barba Negrában megtartott Black-Out-koncert nemcsak azért volt érdekes, mert ez volt a zenekar egyetlen fellépése 2014-ben, hanem azért is, mert itt lehetett először kapni az egy évvel korábbi, húszéves jubileumot ünneplő buliról készült DVD-t. Nem nehéz kitalálni, hogy a Húsz év, húsz dal címen, igencsak rajongóbarát áron kijött koncertanyagon a csapat minden évére jut egy-egy kiváló Black-Out darab, azaz igencsak alapos merítést kapunk a diszkográfiából. Ráadásul nemcsak a jelenlegi felállás kap szerepet a felvételen, hanem mindenki, aki valaha megfordult a zenekarban, ha pedig még ez sem lenne elég, a csapat mostani aktivitását látva nagyon úgy tűnik, hogy ez a kiadvány az első, egyben pedig valószínűleg az utolsó hangzóanyag, amin a két legutolsó B-O szerzemény, a Jónak lenni és a Repülő viharban hallható. Ne legyen igazam, de kétlem, hogy az a bizonyos évek óta ígérgetett EP valaha is elkészülne.

Szóval a Húsz év, húsz dal csaknem két órában sorakoztatja fel a jobbnál-jobb nótákat, ha pedig velem együtt te is ott voltál a koncerten, akkor azzal is tisztában vagy, hogy egy igencsak forró hangulatú estét örökít meg. Néhány hónappal ezelőtt, ugyanezen a színpadon látva őket, hiányoltam a fiúkból a tüzet, a harapósságot, a dvd-n látható koncertet nézve azonban maximálisan átjön a lelkesedés és a lendület, azaz kicsit tényleg olyan, mintha megint ott állnék a színpad előtt. A Nagy Dáviddal kiegészült klasszikus Black-Out tagság tagjain látszik, minden egyes pillanatát élvezik a koncertnek, ahogy a kameramanként is szereplő Andrics Laci, a Van ilyenbe beugró Temesi Berci, a kissé tán megilletődött Csordás Robi és a végig tejbetökként mosolygó, roppant szimpatikus Jamie Winchester is. Merthogy egy szülinap rég nem látott családtagokkal, barátokkal az igazi, erre a bulira pedig a rokonság minden tagját sikerült összetrombitálni.

A DVD képi világa is okés – sok kamerával dolgoztak, és szerencsére a vágómunka sem kapkodó –, a hangzással azonban sajnos komoly problémák vannak. Mindenképpen dicséretes, hogy kellő teret hagytak Fehérvári Attis finoman búgó basszusgitárjának, az arányokat azonban nem sikerült eltalálni. Nagy Dávid ritmusozása még elmegy kategória, bár az ő gitárja sem dörren meg igazán, Csányi Szabi papírvékony, cicegő gitársoundja azonban már-már a botrány kategória határát súrolja. Nem tudom, mit néztek el a keverés során, de az tény, hogy élőben mérföldekkel jobban szólt a koncert, Szabi hangszeréről nem is beszélve. Minderről persze nem a zenekar tehet, a marha nagy baki pedig épp azért fájó, mert ha a produkciós részt nem szúrják el, a Húsz év, húsz dal egy kiváló koncert-DVD lett volna.

Bár teljesen más jellegű kiadvány, de az anyaghoz csapott, csaknem másfélórás bónuszanyag, amely Csányi Szabi 40. születésnapján készült, legalább annyira szórakoztató, mint az egyes korong. Ez ugyanis egy bootleg-jellegű, meglehetősen fapados, de roppant hangulatos kiadvány, ahol többek között olyan arcokat láthatsz Black-Out dalokban muzsikálni, mint Bánfalvi Sanyi, Barbaro Attila, Szasza vagy Szekeres Andris. Meg persze a teljes Black-Out-család, amelybe a főszervező Nagy Dávid is egyértelműen beletartozik. Annak ellenére, hogy a kép néha elmosódott, a hanganyag pedig zajos és nyers, végig vigyorogva néztem, hiszen süt mindenkiről, hogy szívét-lelkét kiteszi Szabi kedvéért.

Tartalmát tekintve tehát nem lehet belekötni ebbe az összességében a három órát is meghaladó játékidejű dupla anyagba, így a részletezett hiányosságok ellenére is kellemes emlék lehet minden rajongó számára.