Szeptember végén jelent meg Steven Wilson új albuma. A Porcupine Tree agytrösztje a The Harmony Codex kapcsán ismét hitet tett a folyamatos fejlődés és változás mellett.
Hetedik önálló albumát adta ki néhány hete a Spinefarmnál Steven Wilson. A multihangszeres dalszerző/producer olyan közreműködőkkel rögzítette a lemezt, mint Ninet Tayeb, Craig Blundell, Adam Holzman, Jack Dangers (Meat Beat Manifesto) vagy Sam Fogarino (Interpol). Rob Moore-nak adott interjújában az előadó most fejlődés és formulák kérdésében nyilatkozott. „A legtöbb zene általános keretek között mozog – mondta Wilson. – Néha elgondolkodom, hogy vajon miért vonzó megalakítani egy újabb death metal zenekart. Vagy például, a fiatalabb zenészek a mai napig rendszeresen alakítják a zenekarokat, amik teljesen úgy szólnak, mint a Slayer vagy a Metallica, én meg ilyenkor mindig azt kérdezem: mégis mi ebben a jó?”
A visszakérdezésre, miszerint tudja-e tisztelni az olyan zenekarokat, mint például amilyen a Slayer is volt, vagyis akik valahol mindig hasonló stílusú albumokat készítenek, Steven egyértelmű választ adott. „Itt nem az a kérdés, hogy tisztelem-e őket, mert tisztelem. Az a zenekar, amelyik képes volt elkészíteni a Reign In Bloodot, természetesen kivívta az örökkévaló tiszteletemet. És őszintén szólva, a legtöbb zenei előadó ilyesmiben utazik: rálelnek egy formulára, aztán ennek alapján tízesével szállítják a lemezeket. Nincs is ezzel semmi gond. Persze a fejlődés szöges ellentéte a dolog, de ugyan ki mondta, hogy mindenáron fejlődnöd kell? Én mondjuk mindig igyekszem fejlődni, de nagyon-nagyon személyes perspektívából szemlélem a dolgokat. Ez azokhoz az előadókhoz vezethető vissza, akiken felnőttem, mert mindig az ilyen bandákat éreztem a legvarázslatosabbnak. De valójában senkinek sincs semmi oka mindenáron fejlődni. Az AC/DC például sosem csinált az eredeti AC/DC-mintától eltérő lemezt. Az egy fantasztikus hangzásvilág, ötven éve játszanak annak mentén, a közönségük pedig ugyanolyan szenvedélyes és elkötelezett, mint akkor. Mindig is tisztelni fogom őket emiatt, a Slayer pedig kicsit ugyanez a kategória. És ott az érme másik fele is. Nézd meg például a Metallicát, amikor megpróbáltak megújulni! A metálközösség néha az elképzelhető legkonzervatívabb, legreakciósabb módon viselkedik. Például egészen brutálisan fogadták a lemezüket Lou Reeddel. Ilyenkor sokan azt mondják: tessék inkább újra és újra legyártani a Master Of Puppetsot! Így aztán a mai napig ezt kell tenniük, és ez egyszerűen szégyenteljes.”
Hozzászólások
Az egy teljesen konszenzusos döntés volt Iommi és Geezer egyetértésével, hiszen a Black Sabbath 1997 után kizárólag az Ozzy-féle felállást jelentette, és ugyan voltak szüneteik utána, sosem mondtak olyat, hogy végérvényesen befejezték.
Egyáltalán nem kellett volna, amúgy is Iommi zenekara. Inkább az a szégyen, hogy Ozzyék f...szága miatt a végén Heaven & Hell néven kellett szerepelniük.
Ott a pont!
A Metallica és a többi, nagy, intézményesült banda meg nem tehet meg akármit, amit akar. Ugyanis, az, hogy Metallica (Iron Maiden), a nem csak a néhány zenész munkája, hanem a közönségé is, vastagon. Mi emeltük őket arra a szintre, ahol vannak, szóval, ezt tessék tiszteletben tartani. (DE ez nem azt jelenti, hogy újból és újból ugyanazt kell kiadni, tessék megtisztelni a közönséget.)
De ha James Hetfieldnek valami, nem metallicás ötlete támad, hajrá, nyugodtan, de csak a saját neve alatt. A Metallicával elért annyit, hogy megkapja az extra figyelmet.
A Black Sabbathot is illett volna átnevezni Dio érkeztekor
Egy hatalmas, blőd baromság ez a nyilatkozat a Gondolkodó Művésztől.
Amúgy erre az a válasz, hogy azért mert azok az emberek szeretik amit csinálnak. Nem kell mindenkinek világot váltani. Ahogy annak sem kell, aki már a 2-vel korábbi lemezen megtette. Így kerek a világ.
Talán mert azt a zenét szeretik? Nem mindenki akarja megváltani a világot, egyszerűen csak azt a zenét akarják játszani, amit szeretnek. Szerintem ezzel nincs semmi baj.
A már befutott zenekarok pedig mindig dönthetnek, hogy ugyanazt a lemezt készítik el a következő években is vagy kipróbálnak mást is. A Metallica nyugodtan kiadhatna valami teljesen eltérőt is, nem hiszem hogy a rajongók döntik el helyettük. Az viszont könnyen lehet, hogy üzleti alapon maradnak ugyanannál a stílusnál.
Na az meg a másik véglet. Sznobok vs. ősemberek.
Szeretik? Nem kell ám mindenkinek progistennek lenni. Én bírom Wilsont például, de ezek az utóbbi dolgai annyira unalmasak számomra, hogy igen, sokkal inkább meghallgatok egy death metal zenekart, mert jobban élvezem, mint ezt a fennkölt, de belül végtelen üresnek tűnő produkciót, bocsánatot kérek emiatt.
Okosabbnak gondoltam Wilsont a nyilatkozatai (és zenéje) alapján. Azért vonzó megalakítani nekik ilyen zenekarokat Steven, mert - dobpergés - szeretik ezt a zenét játszani és valószínűleg a legnagyobb hatásaik ilyen zenekarok voltak. Pont ez jelenti azt, hogy belső iránytűt követnek és nem elvárások, vagy trendek alapján zenélnek. Én ugyan 97,63%, hogy nem fogom már hallgatni őket, de ez senkit nem érdekel, főleg nem őket. Aztán X év/lemez után simán válthatnak-változhatnak, fejlődhetnek, senki nem tiltja ezt meg nekik.