Mikael Åkerfeldt továbbra is elégedett a legutóbbi Opeth albummal, és nem érti azokat a zenekarokat, amelyek nosztalgiaprogramokat játszanak a turnéikon ahelyett, hogy az aktuális lemezeket népszerűsítenék. Mikael már dolgozik néhány új ötleten is, amik között metalosabb szabásúak is akadnak.
Már készülnek a svéd Opeth új dalai, bár Mikael Åkerfeldt egyelőre leginkább csak gyűjtögeti az ötleteket a következő nekifutáshoz. „Három ötleten dolgozom mostanában, és az egyik nagyrészt el is készült. A másikon az utolsó turné beállásain jammelgettünk, ez amolyan tisztelgés az olasz Goblin zenekar előtt, akiket régóta szeretek. Goblinosan is szól, és a címe is Goblin. A legutolsó pedig elég sokszínű, de alapvetően olyasmi, mint egy gonosz metal nóta. Kicsit túlpörgetett, és nem az jellemző rá, hogy a kevesebb több, hanem hogy a több több...", mondta Mikael egy ausztrál rádióinterjúban.
Egyelőre ugyanakkor nem tudni, a legutóbbi, sok vitát eredményező Heritage nyomdokain halad-e majd az új Opeth lemez, vagy kicsit ismét besúlyosodnak rajta a svéd progresszívek. „A Heritage lemezzel sok új rajongót szereztünk, olyanokat is, akik sosem voltak metalosok, nemhogy death metalosok. Most pedig visszaásnak, és megismerkednek a régebbi dalainkkal, lemezeinkkel is. Az utolsó album jól sült el számunkra: kereskedelmileg is jól teljesített, és művészileg is elégedettek vagyunk vele. Persze rengeteg negatív visszajelzés is érkezett: emberek, akik utálják a lemezt, és most már a zenekart is, mert becsaptuk őket, árulók vagyunk, nem vagyunk metal, és bla-bla-bla. De ezt már mindet hallottuk korábban is, semmi új nincs benne: egész karrierünk során azt kaptuk, hogy pinák vagyunk, hogy őszinte legyek. Nem is figyelünk oda az ilyesmikre, mert nem úgy dolgozom, hogy mindenki szeresse, amit csinálunk. Nem maradhatsz mindig ugyanaz. A Metallica sem lenne képes megírni még egy Master Of Puppetsot, és nem is hinném, hogy ez lenne a céljuk. Bár a Metallica nagyon érdekes számomra, mert miután az első öt lemezzel a metal egy egészen új formáját alakították ki, és ahogy továbbra is gyártották az albumokat... Arra gondolok, hogy a Load és a Reload kurvára gyűlölt lemezek voltak, nem tudom, hogy a zene vagy az imázs vagy valami más miatt. Utána pedig vissza akartak térni a gyorsabb dalokhoz a St. Angerrel meg a Death Magnetic-kel, de ez még a rajongóik szemében sem nagyon sikerült – nálam sem működött a dolog őszintén szólva. De ettől még nagyobbak, mint valaha, kibaszott hatalmasak, pedig ha megkérdezed a rajongóikat, 90-95, de lehet, hogy akár 100 százalékuk is valamelyik '80-as évek-beli albumukat vagy a fekete lemezt jelöli meg kedvencként, és nem igazán van oda az azóta megjelentekért. És ugyanez áll magára a Metallicára is. Miért nem játszanak több új dalt élőben? Nem büszkék az új dalokra, vagy csak a rajongóknak akarnak kedvezni? Nem tudom eldönteni, de mindenképpen érdekes a dolog. Mi csak egy fing vagyunk a szélben a Metallicához képest, de amikor kihozunk egy új anyagot, mindig az a kedvencünk, és arról akarunk játszani, azt akarjuk népszerűsíteni. Őket meg láttam közvetlenül a St. Anger megjelenése után, és a két és fél óra alatt talán egy új nóta került elő. Nem mintha többet akartam volna hallani arról az albumról egy vagy két dalnál, mert nem tetszett, de akkor is érdekes volt, hogy nem álltak oda a saját anyaguk mögé, hanem helyette a Master Of Puppets dalait játszották."
Új Opeth album idén mindenesetre biztosan nem várható.
Hozzászólások
Hiába baromi jó a Christ Illusion, mindenki Reign In Blood-ot akar... én meg a Crionics-ot akarom hallani, ehh.
Egyébként ki ne szeretne retrózni? Ki NEM szeretné meghallgatni az Oriont élőben? :) Úgy láttam az Iron Maiden is sok ilyen turnét nyomott az elmúlt években.