Hihetetlen, de igaz: jövő áprilisban már Mike Portnoy is betölti az ötvenet. A Dream Theater volt dobosa különleges megemlékezést tervez a jeles alkalomból: a februári Cruise To The Edge hajófesztiválon elejétől végéig eljátssza lemezeken átívelő, életrajzi ihletésű dalfolyamát, a 12 Step Suite-et.
A 12 Step Suite a Dream Theater egyik sokat vitatott vállalkozásának számított a 21. században: a Mike Portnoy alkoholproblémáiról szóló dalfolyam a 2002-es Six Degrees Of Inner Turbulence The Glass Prisonjével kezdődött, majd a Train Of Thought This Dying Souljával, az Octavarium The Root Of All Eviljével és a Systematic Chaos Repentance-ével folytatódott, hogy aztán a Black Clouds & Silver Linings Shattered Fortressével fejeződjön be. A dobos mindig is elő akarta adni egyben a zeneileg is összefüggő dalokat, ám a Dream Theaterben erre nem nyílt alkalma. Most azonban pótolhat, és így is tesz: a február 7-11-ig tartó Cruise To The Edge hajófesztiválon teljes egészében elhangzik majd a mű, méghozzá Portnoy akkor már nagyon közelgő ötvenedik születésnapja tiszteletére. Egyelőre még nem tudni, kikkel játssza el a dalokat, de az biztos, hogy személyes barátokról és nagyszerű zenészekről van szó.
Mike idén Budapesten is fellépett a The Winery Dogsszal, a koncertről itt olvashatsz.
Hozzászólások
Akkor tárgytalan amit írtam, csak azt hittem valaki trollkodni próbál.
A fentebb említett videóban amúgy az lett bemutatva, hogy Mangini túlságosan fogorvos módon akar zenélni. Neki az az elképzelése, hogy zenében történő a legutolsó hangnemváltást is valami módon jeleznie kell a dobjátékában, ezért is használ egyszerre aktívan másképp hangolt lábdobokat, két pergőt meg két kísérőcint.
Nem hülye ötlet ez amúgy, csak valójában nincs rá igazi szükség, mert van még 4 ember rajta kívül a zenekarban hasonló tehetséggel. Ez az amit Portnoy sosem tévesztett szem elől - még a dobszólónak beillő témái kellős közepette sem. S így vice versa, talán akik a Dramatic lemezzel ismerték meg a zenekart, azok meg a Portnoy-féle iskolát nem fogják soha megérteni, mert nekik túl 'AC/DC' a dob.
Ez mind szép és igaz, ettől függetlenül Portnoy ugyanolyan fasz emberként, mint akár Petrucci, bármilyen nyájasakat is tud nyilatkozni. Én nem látom úgy, hogy ebben a helyzetben van elkülöníthető jó és rossz, mindegyiknek megvan a maga sara abban, hogy így alakult.
(Nem véletlen így hívnak. Nem olyan különleges név ez. Az IP cím más.) Imádom a DT-t Portnoy-t is. De Ő attól az aki amit a DT-ben letett az asztalra. A sok különleges projektje szerintem nem éri el a DT színvonalát. Láttam a Winery Dog-al. Igen zseniális volt. És a Petrucci is a DT-vel mindig.....
Portnoy egyéniséget, színt vitt a DT.-be, a zenei tudása kivételes, arról nem is beszélve, hogy az édesapja adta a Dream Theater nevet az együttesnek. Nagy hiba volt, hogy Petrucciék nem hallgattak rá!
Bízom benne, hogy merő véletlenségből ugyanaz a kommentelő neve, mint az enyém, mivel ha neadjisten ugyanarról az IP címről ment ki, akkor elhatárolódom az idézett írástól.
Nem hinném, hogy visszaveszik. Sem azt, hogy vissza akarna menni. Annyi szuper projektre van így ideje (Neal Morse Band, Twisted Sister, stb.)