A napokban jelent meg (2005. márciusa) az új Brainstorm lemez, Liquid Monster címmel. A klasszikus heavy és power elemeket modern verzióban elővezető német ötösből a gitáros Torsten Ihlenfeld informált mindenről, ami a csapattal és az új lemezzel kapcsolatos. De fény derült bizonyos magyar rokoni szálakra és zenei befolyásokra is...
(csirr-csörr)
Hi, Torsten vagyok a Brainstormból.
Helló, ugye nem gond, ha németül beszélünk?
Dehogyis.
Mivel épp három németórát tartottam...
Ó, csodálatos!
Hát, fogjuk rá. Azért elég lefárasztott. Neked milyen napod volt?
Hát, főleg interjúkat adtam az új lemez kapcsán, meg természetesen dolgoztam.
Mit dolgozol?
A zeneiparban, nem direkt hangszerkereskedőként, inkább amolyan kreatív munkatársként.
Ha már kreativitás: Elkészült az új Brainstorm lemez, a "Liquid Monster". Elégedettek vagytok a végeredménnyel?
Igen, persze. Teljes mértékben.
Szóval nincs semmi, amin utólag változtatnátok?
Nem, semmi. Eleve máshogy közelítettük meg a dalírást, mint korábban. Régebben a turné után mindig szünetet tartottunk, mielőtt nekiveselkedtünk volna az új témáknak. Most már a turné alatt elkezdtünk az új dalokon dolgozni, és sikerült is jobban megragadni azt az élő hangulatot és energiát, így a nóták is intenzívebbek lettek.
Hogy íródik egy-egy dalotok? Bedobjátok közösbe az ötleteket, amolyan "brainstorming" jelleggel?
Igen, együtt alkot a csapat. Főleg Milan (a másik gitáros) és jómagam visszük az alapötletet, és a próbákon közösen dolgozunk rajta a többiekkel. Így végül mindenki többé-kevésbé kiveszi a részét a folyamatból.
Szóval demokratikus zenekar vagytok?
Persze.
Mit jelent a Liquid Monster (Folyékony szörnyeteg) cím? Összefüggésben van a borítóval és a szövegekkel?
Főleg a borítóval, a szövegekkel most kevésbé. Eddig mindig volt valami köze a lemezcímnek a szövegvilághoz, de most csak úgy adta magát a dolog. Egyikünk később jött le a próbaterembe, a többiekkel már egy új ötleten agyaltunk, és megkaptuk, hogy "bestiális ez a téma!", hehe. És onnantól kezdve már valami szörnyes címen járt az eszünk, és Andy, az énekes találta ki ezt a "tengerből előbukkanó szörny"-dolgot, és már adta magát a "Liquid Monster" cím. Szóval inkább a dalok hangulata áll kapcsolatban a lemezcímmel.
A "tengerből felbukkanó fenevad" elég konkrét bibliai motívum...
Tény, de a mi szörnyünk folyékony, tehát egyben a tenger foglya is. Szóval nem fenyegető tényezőként értendő.
Meghallgattam a promo cd-t és elég egységesnek tűnt. Van mégis olyan dal, amit kiemelnél? Melyik a kedvenced az új lemezről?
Igazából több is van, amit annak nevezhetünk, elég hangulatfüggő a dolog... De a Worlds are Comin' Through mindenképpen az, és természetesen a ballada (Heavenly) is. Még sokat mondhatnék, pl. az Invisible Enemyt és az Inside The Monstert. Ez a négy dal a legjobb a lemezen, véleményem szerint.
Pont az Inside The Monster miatt gondoltam különben, hogy biztos van valami összefüggés a lemezcím és a dalok között.
Nem, direkt összefüggés nincs. Ezúttal nem akartuk magunkat keretek közé szorítani valami eltervezett, megadott téma miatt, mint pl. az előző album trilógiájában vagy a személyes félelmekkel való vívódásról szóló Metus Mortis lemezen. Most szabadabbak voltunk e tekintetben is és így több energiát tudtunk felszabadítani.
Említetted a Heavenly c. balladát, ami azért elég harapós power riffeket is felvonultat.
Direkt nem tervezgettük, hogy merre tartson a dal. Egyszerűen ez lett belőle. Könnyű lett volna csak gitárokra hangszerelni, dob nélkül, de ehhez a balladához az nem illett volna. Úgy éreztük, hogy kell még valami bele, hogy hosszútávon is nyújtson valami érdekeset, ne üljön le. És szerintem ez sikerült is.
A promókkal csak egy bajom van, gondolom sejted, mi...
Gondolom...
Minden dalban közli egy kedves hang, hogy "XY zenekar új lemezét hallod, ekkor-akkor kerül a boltokba". Mi a véleményed erről? Szerinted megoldás ez az mp3-parára?
Biztos nem az optimális megoldás, de egy kísérlet arra, hogy visszaszorítsák a zenekalózkodást. Mert ugye nekünk is, mint minden más zenésznek, sok időnk, energiánk és verejtékünk fekszik a dalainkban, és pl. a pékségbe sem úgy megy az ember, hogy "kérek tíz zsemlét, de nem akarok fizetni érte". Pl. gondolom, hogy te sem ingyen dolgozol...
Nagyrészt nem.
Tudod, ha valaki kap egy promót és még a lemez kiadása előtt felrakja a netre a dalokat, engem rövidít meg ezzel. Ha senki nem tenne ilyet, nem lennének ellenlépések sem a kiadók részéről. De sajnos van pár "fekete bárány", és miattuk a többiek is pórul járnak, még ha ők elvből nem is terjesztenék a promót. De talán ez a belebeszélős dolog még mindig hallgatóbarátabb megoldás, mint a dalok megszakítgatása, megvágása, vagy 10-15 másodperc zúgás belekeverése.
Már említetted, hogy dolgozol is zenélés mellett. Mi a helyzet a többiekkel?
Ugyanaz. Mindenki házas, mindenhol van gyerek is, és elég nehéz volna csak a zenélésből fenntartani a családot. Ha mind 18 évesek lennénk, kötelezettségek nélkül, akkor biztos működne úgy is. De így, feleséggel és két gyerekkel nem hagyatkozhatok arra, hogy minden albumra jók lesznek a reakciók és egyre többet vesznek belőlük. Nem mondhatom a gyereknek, hogy "Idén nem kapsz biciklit, mert apu új lemeze nem megy annyira, mint kéne", hehe.
Ha már ennyire belementünk a család-témába: igaz, hogy magyar a feleséged?
Így van.
Nemsokára felléptek Budapesten a Heavy Metal 2005 fesztiválon. Tudtommal nem először jártok majd nálunk, ugye?
Nem, már voltunk párszor. Ez lesz a harmadik alkalom.
Akkor egy magyarországi koncert egyben összeköthető a rokonlátogatással is, nem?
Hát, legtöbbször időben nem lehet összeegyeztetni. Főleg, ha turnézunk, és másnap már máshol kell fellépni. De azért kétévente ellátogatunk Magyarországra a feleségem szüleihez. Szinte már mintha hazamennék. (nevet) De komolyan, a nagynénim is magyar származású, szóval sok minden köt az országotokhoz.
És milyen élményeid, emlékeid vannak a magyar, vagy eleve a külföldi fellépésekről?
Szerencsére szinte csak pozitívak. Pl. sehol sem vertek el eddig. (nevet) A zene révén mindenhol kedvesen, barátságosan fogadnak és ezt nagyra tudom értékelni, mert a mai világban sajnos sokszor az ellenkezőjét lehet tapasztalni. Sok ember már alapvetően bizalmatlan másokkal szemben, de zenészként járva a világot rendszerint kellemes tapasztalatokat szerzünk. Ismerik a dalainkat, láttak a képeinket, így egyáltalán nem kezelnek idegenként, és jó ezt újra és újra megtapasztalni.
A német metal színtér igencsak megerősödött az elmúlt években. Milyen a kapcsolatotok a többi zenekarral?
Nem vagyunk túl szoros kapcsolatban más bandákkal, kivéve, ha együtt játszunk egy-egy fesztiválon, vagy turnén. Elég távol élünk a zenei történésektől, mivel kb. Stuttgart és München között vagyunk félúton, így Hamburg, Berlin és Köln elég messze van. A környékünkön talán Stuttgartban van valami pezsgés, de ez jó is így, mert ha a turnék vagy a fesztiválidőszak végén hazajövünk, akkor itt nyugtunk van és a családra koncentrálhatunk.
Minden Brainstorm-tag arról a környékről származik, vagy van, akinek nagyobb távolságot kell megtenni, ha próbáltok?
Mindenki itt lakik kb. 15-20 km-es körzetben, kivéve Andyt, aki 80 km-re.
Az sem nagy távolság...
Persze. Így könnyen tudunk próbálni is, heti 2-3 alkalommal mindenképp összejövünk. Nagyon régóta ismerjük már egymást, eddigi életem immár nagyobb részét töltöttem Dieter (dob) és Milan (gitár) társaságában, mint nélkülük, hehe. Még jogsink se volt, mikor összejöttünk, hehe.
A legutóbbi lemezetek a házi stúdiótokban készült. A Liquid Monsteren is ott dolgoztatok?
Sok mindent másképp csináltunk ez alkalommal, így ezt is. Természetesen az előkészületeket, a dalvázakat itt ütöttük össze, de a végleges lemezre semmit nem vettünk fel itt. A tényleges felvételekre House of Music stúdióba mentünk. Így tisztább fejjel koncentrálhattunk a dalokra, nem kellett hangerőszintekre és beállításokra koncentrálni, gombokat nyomogatni. Így több időnk volt a kreatív munkára.
Manapság nagyon sokat adnak a gitárhangzásra. Elégedett vagy, mint gitáros? Azt hallod, amit akartál?
Igen, ezen a lemezen még inkább, mint az előzőkön. Főleg, hogy mint már említettem, sok időnk volt a felvételek során, így tudtunk a hangzásképre koncentrálni. És ezt lehet is hallani.
A zeneiparban dolgozol, szóval valószínűleg akad lehetőséged, hogy a különböző márkájú és típusú erősítőkkel kísérletezz. Milyen cuccod van?
Nagyon régi dolgokat. Egyszerűen ez működik e legjobban. Egy Peavy végfokom van, szeretem a hangját, a karakterisztikáját. Egy Rocktron Chameleont használok előerősítőként és multieffektként, végül pedig két Marshall ládát. Alapjába véve ennyi.
És milyen gitárjaid vannak?
Nagyon sok, különböző...
Na, mégis...
Már ősidők óta megvan egy BC Rich, amit változatlanul nagyon szeretek, aztán van egy Peavy, egy nagyon régi Charvel-Jackson, és egy egyedi hangszer, amit úgy csináltattam. Szerintem ez az, amiről minden gitáros álmodik. Jól ismerem a hangszerkészítő mestert, így nyílt lehetőségem erre, különben a gatyám is ráment volna. Néha kísérletezek az aktív hangszedőkkel és a végfokon szoktam változtatgatni itt-ott, de nem mindig sül ki belőle valami jó, hehe. Volt lehetőségem ezt-azt kipróbálni, de már régóta játszom ezzel az összeállítással, és ritkán találkoztam olyan eszközzel, ami ennél jobb lett volna. Nem mondom, hogy a legtökéletesebb hangszer- és erősítőpark, de számomra ez a legműködőképesebb. És koncerten sem bonyolult, mert előkapom a gitárt, bedugom a kábelt és már szól is. Csodás dolog.
Elérted azt, amiről annak idején álmodtál? Lemezeket adtok ki, mindenhol vannak rajongóitok, turnéztok... Van még valami, ami nem teljesült?
Biztos van, de ezt is két irányból kell nézni, mert már többet értünk el, mint amit valaha reméltünk, de természetesen nem szabad azt mondani, hogy ennyi elég, szóval mindig új célokat próbálunk kitűzni. Amit eddig megéltünk, az nagyon szép volt, bár tény, hogy sokáig tartott eddig eljutni, mégis meg kell próbálnunk még tovább vinni a dolgot. Végül is semmi nem áll a további siker útjában, hehe! Például jó lenne egyszer a világ távoli vidékeire eljutni, körülnézni Ausztráliában, Japánban.
Gondolom, adott a lehetőség, hogy ne csak Európában játszatok, hanem pl. Amerikába is átjussatok.
Igen, persze. Tavaly is jártunk már ott pár koncert erejéig, és idén is biztos, hogy megyünk. Jól alakulnak a dolgok. Most április-májusban lesz a turné első fázisa, ezzel szeljük át Európát, aztán szeptember környékén jön Észak- és Dél-Amerika, aztán október közepén Anglián keresztül jövünk vissza Európába.
Megint lesz mit fotózni a honlapotokra.
Igen, törekszünk is arra, hogy legyen mit nézni rajta. Sok kép van a régi turnékról, tényleg olyan honlap, ahol egy ideig lehet bóklászni.
A Shock! utolsó kérdése mindig ugyanaz... Mi szerinted az élet értelme?
Nehezen megfogható a dolog... Meg kell próbálni magunkból kiindulva jó embernek lenni és ha boldoggá tudjuk tenni a környezetünkben élőket, akkor már sokat elértünk az életben. És ez az a cél, amit egész életemben követni akarok. És ilyen szempontból pl. az anyagiak egyáltalán nem fontosak.
Köszönöm az interjút, Torsten. Minden jót.
Neked is, Tamás. Tényleg, mikor megkaptam a számot a neveddel, arra gondoltam, hogy így hívják az egyik kedvenc gitárosomat is, aki szintén magyar.
Szekeres Tamás?
Igen. Nagyon sokáig tartott, mire begyűjtöttem az albumait. Gondoltam, hogy erre azért rákérdezek, mert hátha te vagy az...
Hát, végül is gitározom... De a szólólemezre még várni kell, haha...
Na, akkor még egyszer minden jót!
