Ugye tudjátok, hogy az idiótábbnál van még idiótább?! De azt vajon tudjátok, hogy a ragozás végén már egy új fogalommal találkozhatunk?! Ez a Fürgerókalábak zenekar. Igen, ez ma már kérem egy fogalom. Akik csuklóból tudnak a heréjükről egy laza kis nótát költeni, azokat egyből érdemes kirakatban mutogatni.
Ezt tenném "Rókáékkal" is, csak előtte összezárnám őket Szenes Iván bácsival, aki volt olyan rendes, hogy a névhasználatról letiltotta őket. A részletekről Acélos Balázstól, itt…Pletyka, vagy tényleg igaz ez a név körüli kavarás? Mi is volt valójában? Úgy történt, hogy a Jogvédő Hivatal nem engedélyezte a Fürgerókalábak név használatát, mert ez Szenes Iván bácsi érdekeit sérti (Az első kazinál érdekes módon egy szót sem szóltak…). Tudod ő írta a Vuk c. rajzfilmhez a dalszövegeket. Felhívtam a művész urat, mondtam neki, hogy van a zenekar (persze eddig nem hallott róla) és szeretnénk ezt a nevet használni. Nem örült, de mondta, hogy küldjek kazettát, lehet, hogy még valamiféle együttműködésről is szó lehet… Aztán nem lett, mert miután meghallgatta, azt mondta, hogy olyan, mint a Kartel… Meg azt is közölte, hogy mi biztos nagy lóvékat akasztunk le amiatt, mert ez a nevünk. Igen, ebben valóban igaza volt… Végül úgy döntöttünk, hogy FRL néven folytatjuk. Aztán rájöttünk, hogy ez hülyeség, mert Szenes úgyis szarik ránk, és már rég elfelejtette ezt a dolgot. Aztán az is lehet, hogy magánnyomozókat küldött ránk. Újabban mindig úgy érzem, mintha követnének. Szóval továbbra is a Fürgerókalábakat használjuk, sőt szerintem a következő kazi megint a régi név alatt jön ki, maximum majd kicsit cselezünk valamit! Aztán ha lebukunk és per lesz, akkor legalább a Híradóban is szerepelni fogunk. De akkor legalább Shock! rockmagazin pólóban nyilatkozunk majd!
Sajnos én csak a "Rókamókával" kerültem képbe nálatok, beszámolnátok eddigi kiadványaitokról?
A "Rókamóka" előtt egy kazit csináltunk, az volt a címe, hogy "Róka' N' Roll". 350 darab készült belőle, de már elfogyott az összes. Szerintem ebből kétszázat úgy osztogattam el, így hát nem csoda a nagy eladás…
Két számmal szerepeltünk még a "Pankráció" válogatáson. Az elég jól ment, de utólag persze, hogy nem azokat a nótákat raktuk volna fel. Mindenesetre nagy lehetőség volt számunkra, sokan megismertek minket.
Ezek után pedig rájöttünk, hogy a "rakkendrollban" nincs pénz, és pornófilmeket kezdtünk forgatni. Andris a fővilágosító, Robin az operatőr, én pedig a jelmeztervező. A forgatókönyveket mindig a Moldoványi Jani írja a Dying Wishből. Hatalmas filmek fűződnek a nevéhez! Nem tudom, láttad-e a "Minden lében két anál", vagy a "Piroska és a farkalók" című alkotásokat? Na, ezek is az ő ötletei alapján készültek. Mind a kettő filmmel "Arany Fallosz" díjat nyertünk! Jani óriási tehetség, nagyon élveztük a vele való munkát!
Információim szerint szövegeitek valós alapra épülnek…
Erre a kérdésre nem szeretnék válaszolni, mert azon nyomban elveszítenénk hitelességünket! Mert milyen csalódás érné a zenehallgatókat, ha itt azt olvasnák, hogy a Fürgerókalábak még sosem próbálták ki a kakapisi szekszet, pedig váltig azt hangoztatják, hogy milyen nagyszerű dolog a fekália szétkenése a partner hátán! Vagy vegyük például " A bal herém" című számot! Ott arról van szó, hogy a bal herém kisebb, mint a jobb, a jobboldali tehát nagyobb. Ez sem igaz! Abban a Dying Wishes rádióinterjúban is valótlan dolgok hangozottak el, ugyanis nálunk mindenkinek a bal golyója nőtt meg jobban! Belátható tehát, hogy zenekarunk azzal próbál sikereket elérni, hogy becsapja a hallgatóságot és mindenféle zöldségeket hord össze, aminek a fele sem igaz. De ez sem fog így menni sokáig, mert egy idő után mindenki rájön, hogy a Fürgerókalábak nem más, mint három hazug disznó, akik csak a bolondját járatják az emberekkel. Nemsokára majd mindenki elfordul tőlünk, a sajtó csak negatív kritikákat fog rólunk írni, egyre kevesebb lemezt adunk el, koncertjeink látogatottsága pocsék lesz és végül eltűnünk a süllyesztőben. Senki sem fog arra emlékezni, hogy létezett egy Fürgerókalábak nevű zenekar.
Milyen zenékből merítitek ötleteiteket, mivel a "Rókamókát" hallgatva nem tisztán csak punk elemek vannak itt.
Csaba, örülök, hogy észrevetted ezt! Ez nálunk úgy működik, hogy iskola ill. munka végeztével azonnal rátapadunk a televízió képernyőjére és figyeljük az éppen aktuális slágereket. A számaink mindig azt tükrözik, hogy az adott időszakban milyen zenék voltak ránk hatással. Pl. a "Hardkór" című szerzeményünkben egyértelműen kimutathatóak csak a SályGálysz zenekarra jellemző megoldások, a "Dhogri Nadi!"-ban pedig erőteljesen jelen vannak Roly és Ádám jellegzetes riffjei, melyeket az Árral szemben dinamikus reppelésével és tipikus Bébi Sziszteres énekdallamokkal ötvöztünk. Szövegeink (melyek inkább versek) megírásában Kozsó munkásságának nagy szerepe van. Nála csodálatosabban senki sem tudja kifejezni érzéseit, sokat tanultunk tőle. Gyakran használunk olyan szófordulatokat, csak rá jellemzőek, ezzel egy szélesebb közönségréteget megcélozva zenénkkel.
Mindig ilyen perverz és mocskos dolgok járnak a fejetekben, vagy csak ha nótát kell szereznetek?
Szerintem ezek egyáltalán nem perverz és mocskos dolgok! Az, hogy egy ember leírja azt, amit legbelül érez, egy nagyon szép és őszinte dolog! Hadd elemezzem például a"Buzis dal"-t! A költemény első sorában a művész azt énekli, hogy "Balázs, legyél a köcsögöm!". Ezzel egyértelműen azt szeretném kifejezni, hogy rám (én vagyok Balázs) szeretne csatlakozni hímvesszejével a rozettámon keresztül, mert őrült testi vágyat érez irántam. A következő három sorban is erről van szó. Megemlíti például, hogy a dákóján való elhelyezkedésem rendkívül előnyös lenne számára, és, hogy egy orális érintkezés sem lenne elhanyagolható, ugyanis én minden bizonnyal jobban művelem ezt, mint Mónika Luinszki. A második versszak viszont erős kontrasztban áll az előzővel. Míg az elsőben a remény, a bizakodás van jelen, addig a másodikban a lemondás testesül meg. A költő belátja, hogy Balázs nem kaphatja meg soha, ugyanis ő mást szeret, egy másik fiút, méghozzá Robint, a zenekar basszusgitárosát. Ez a tudat az írót az idegösszeroppanás szélére sodorja és a nő refrénjében ez az összezavarodottság jelenik meg, ugyanis itt minden eddig leírtat megcáfol: "Nem vagyunk ám buzik, ez csak a látszat távol álljon tőlem, hogy más faszával játsszak!" Ez nem más, mint egy csalódott ember utolsó segélykiáltása, aki a beteljesületlen szerelmi vágy miatt már maga sem tudja, mit is akar valójában, teljesen megtébolyult, önmagából kivetkőzött emberi roncs, torzó, mindenben az ellentétét állítja a korábban leírtaknak. Nem csoda tehát, hogy ez volt a költő utolsó műve. Három nap múlva dolgozószobájában főbelőtte magát. 21 esztendős volt…
Különböző vélemények szerint ti nem vagytok normálisak…
Ki állítja ezt? Mindhárman érettségizett testileg és szellemileg, egészséges fiatalemberek vagyunk! Gyermekkori traumák sem értek minket, mi okod lehet ilyet feltételezni rólunk?
Ha egy rajongó kíváncsi rátok, kihez fordulhat, ki a legnormálisabb?
A zenekar ügyeit én intézem, a többieket bokros teendőik akadályozzák és szerintem sem kedvük, sem türelmük nem lenne mindenféle butaságokat kérdező firkászoknak válaszolgatni, akik ráadásul még azt is megkérdőjelezik, hogy normálisak vagyunk-e? Én se szívesen teszem! Nekünk nincsenek is rajongóink, csak olyan fiatalok, akik néha meghallgatják a kazettáinkat!
Van kedvenc magyar zenekarotok?
Régen nagyon szerettük az Eddát, de mióta megcsinálták azt a klipet, amikor egy fickó és egy csaj a fán közösülnek, nagyon elment az egész zenekartól a kedvem, egyszerűen felháborítónak tartom, hogy ezek a nagyszerű muzsikusok az obszcenitás segítségével próbálnak több lemezt eladni! Akkor inkább maradok a Dying Wishnél, akik igaz, hogy szabadidejükben templomot gyújtogatnak, de nagyon király zenét játszanak, és rendkívüli módon jóban vagyunk velük. Szeretjük még a Septic Paint de marhára, ja meg persze a Prosecturát is kedveljük.
Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?
Feloszlunk. Elég volt ebből a kelekótya zenéből! Úgy gondolom, hogy most az olajszőkítéssel lehet sokat akasztani. Kiépítettük a kapcsolatokat, lassan beindul a biznisz. Mi leszünk a legolcsóbbak, a legmegbízhatóbbak.
Kellene a cikk végére egy jó kis sztori…
Nem tudom, hogy történt-e már velünk ilyesmi. Tök unalmas az életünk, semmi érdekes, elgondolkodtató vagy mulatságos dologról nem tudunk beszámolni. Azért van egy, amin jót vidultunk… Egyszer játszottunk valahol, és Robin alatt három helyen beszakadt a színpad. Koncert után odamentünk a tulajhoz, és mondtuk, hogy mi történt, tartozunk-e valamivel, vagy jöjjünk holnap kalapáccsal és deszkákkal színpadot ácsolni? Erre ő mondta, hogy ugyan már, ez nem a mi hibánk, a színpad volt gyenge, majd ő befoltozza, semmi gond. Oké. Következő héten egy másik banda játszott ugyanott. Lementünk megnézni őket, és a dobosuk mesélte, hogy a főnök még a buli előtt felhívta a figyelmüket arra, hogy nem szeretne semmi rongálást, mert a múlt héten egy hülye zenekar azt hitte, hogy klipforgatás van, ugráltak, és beszakították a színpadot. Egyébként ez már a második eset volt, egyszer nekem is sikerült hasonló dolgot véghezvinnem. A C.D.T. játszott utánunk, szegény Körminek be kellett érnie a hatalmas lyuk miatt egy fél négyzetméteres hellyel.