Úgy tűnik, hogy a makói Gire az utóbbi időben elérte a kultcsapat kitüntető címét, az egyéni hangvételű demók és az enyhén szólva ritka koncertezés lassan valamiféle misztikus ködbe burkolja a csapatot. Gondoljuk néhányan mindezt itt az ország egy másik szegletében.
Náluk megy tovább az élet ahogy eddig, a jövőben természetesen próbálnak a mostaninál nagyobb ismertséget szerezni a zenéjüknek. A zenekarból Kátai Tamás billentyűs/szövegíró válaszolt kérdéseimre.
Nem biztos, hogy mindenki ismeri a Gire-t, ezért légy szíves néhány mondattal vázold fel a zenekar eddigi legfontosabb állomásait!
A zenekar 1995-ben alakult, egy évre rá kijött az első demó On dist. címmel, majd néhány tagcsere következett és '99-ben az Energire demó, már a mai felállással. 2000-ben pedig volt egy promo CD, a Hét madár, idén írtuk az új dalokat, amiket hamarost fel is fogunk venni.
Aki ismeri az eddigi demóitokat, tudja miben változott a leginkább a Gire zenéje. Azon kívül, hogy nyilvánvalóan mindannyian fejlődtetek zenei tudásban, szerinted a zenei megközelítésben mi a legnagyobb változás nálatok?
Sok hatás ért minket, úgy értem többfajta inspiratív tényező bukkant fel a közelünkben. Ez nem az jelenti, hogy többet nyúlunk, hanem abban segít, hogy felismerhessük, nagyon sokféleképpen lehet látni a világot és ugyanazt a képet többféle módon le lehet festeni, mint azt korábban elképzeltük. Ez nem elsősorban zenei tudás kérdése - az csupán eszköz -, sokkal inkább a kifejezőkészség fejlesztése, az igény arra, hogy önmagunkat, ha máshol az életben nem is tehetjük, a zenében és a versekben pőrén és védtelenül hagyjuk, ezzel tiltakozva a világ gonosz és kegyetlen rendje ellen.
Az utolsó felvétel tőletek egy 1 dalt tartalmazó cd volt. Miért csak azt az egy számot rögzítettétek?
Mert csak az az egy új dal volt akkor és úgy gondoltuk, felvesszük, hogy meglegyen. 2000 elég terméketlen időszak volt, nem is tudom, miért, de nem tudtunk a Hét madáron kívül teljes dalt írni abban az évben, amivel talán nem is kellene büszkélkedni, de olyan dolgokat akartunk létrehozni, amik természetesen nőnek ki belőlünk, nem az eltelt idővel arányosan és ha csak ennyi, akkor ennyi. Azóta megint vannak dalok, amelyek fontosak számunkra.
Sajnos nem túl sokat hallani arról, hogy koncerteznétek. Ennek az oka az, hogy az ország elég távoli szegletében éltek, ezért onnan nehezebb szervezni bármit is, vagy a zenétek furcsasága miatt nem vállalnak be titeket klubok?
Nos igen, idén mindezidáig három fellépésünk volt, ami egyrészt annak köszönhető, hogy Tamás katona volt, ami nem egy hálás dolog ebből a szempontból (sem), és nem akartunk egy gitárral/egy énekkel játszani. Másrészt valóban az ország szélén élünk, ami jó messze van a fontosabb kluboktól meg persze Budapesttől. A Szigetre nem fogadták el a jelentkezésünket, így maradt a II. Nightbreed fesztivál gyanánt. Önálló koncertre nem igazán számíthatunk, legalábbis úgy nem, hogy a benzinköltség visszajöjjön. Már volt 30-40 koncertünk, amelyekért 95 százalékban súlyos pénzeket kellett fizetnünk, hogy egyáltalán ott lehessünk, és ebből egy idő után már elege van az embernek. Én úgy gondolom, hogy nem a koncert a legfontosabb, hanem az az anyag, ami felkerül a cd-re és hogyha ez nem rockos hozzáállás, akkor nem vagyunk rockosak, vagy rockerek vagy mik, nem bánom. Mondom ezt annak ellenére, hogy nagyon szeretünk színpadon játszani és aki látott már minket, az tudja, miről beszélek. Viszont azt is tudomásul kell venni, hogy a körülmények nagyon ritkán egyeznek a mi igényeinkkel, ami a dobgép használata miatt alakult így. Mivel nincs dobosunk, a dobnak az alapról kell szólnia, ami ha nem elég, hát az harmatos hangerőt eredményez, szemben a rendes dobbal. Márpedig általában a kisebb helyeken nem elég, a nagyobbak meg nem kockáztatnak még egy EvenSong/The Dethroners/Gire összeállítással sem (lásd Wigwam).
Mindezek ellenére úgy tudom lesz valami kisebb országjárás néhány másik zenekar társaságában...
Hát ez egyre kisebbnek tűnik. (nevet) Most hétvégén volt egy jól sikerült békéscsabai állomás a The Dethroners-szel és az EvenSonggal, lesz majd a VooDoo-ban, Gödöllőn talán, esetleg Szegeden, de többet nem tudok, csak annyit, hogy a klubok sorra mondták vissza a dolgot, úgyhogy egyelőre marad az exkluzivitás. (nevet)
Magyar nyelvűek a szövegek, mondjuk elég különlegesek, viszont így nem túl valószínű, hogy találtok kiadót magatoknak. Arról is hallottam, hogy átváltotok angolra. Erről mesélj egy kicsit... Keserű kompromisszum ez a számotokra?
Kezdetektől magyar nyelvűek voltak a szövegek, ami az elején inkább annak volt köszönhető, hogy senki nem beszélt angolul a zenekarban. Később voltak már kísérletek az angolra, de ezek megrekedtek azon a szinten, hogy lefordítottam a szövegeket. Igazándiból a magyar dolgok személyesebbek és közelebbiek annak, akinek ez az anyanyelve, beleértve saját magunkat is. Ez nem ilyen buzgó, nagyszájú lokálpatriotizmus vagy felhorgadó nemzeti öntudat, hanem egy természetes, ösztönös folyamat. A magyarság nem érdem, hanem állapot, amire lehet ugyan büszkének lenni, de csendben is el lehet fogadni. Na. Szóval az új dalok már valószínűleg tényleg meglesznek angolul és ezekkel próbálunk kint kiadót találni, mivel idehaza ugye egy jó nagy nulla az érdeklődés ezen a szinten. Ezt én igenis sajnálom, de az eredeti magyar változatokat is fel fogjuk venni, és ha máshol nem, nálunk otthon meglesznek. Ja, minden eddig megjelent dal letölthető a honlapunkról, a www.scythe.hu/gire címről.
A szövegek fontos részét képezik a daloknak. Honnan nyered az ihletet egy-egy, szinte vers-szerű szöveghez?
Hát csak úgy vannak olyan pillanatok, amik bennem maradnak és ezeket én néha megpróbálom formába gyúrni. Nem tudom konkrétabban definiálni ezt a folyamatot, de inkább nem is akarom, mert a tudatosság elvesz a személyességből, ami a legfontosabb. Minden szövegnél emlékszem, mikor, milyen körülmények között készültek, milyen érzések keringtek bennem akkor. Néha arra gondolok, jobb lett volna érzéketlen fatuskónak maradni és észre sem venni, de legalábbis mihamarabb elfelejteni sok mindent.
A Hét madár óta milyen új dalok készültek? Az előbb említett dalban egy kis komor, gótikus hangulat is érezhető. Ebbe az irányba mozdultatok tovább?
Három dal van készen teljes egészében, az Aranyhajnal, a Metabiózis és az Éjmély, amelyek valóban elég komorak, zordak és hosszúak. Aztán van három-négy dal félben: a Dombonjáró, az Őszi varázslók, a Bábel és a Kő, lánc, kút. Szerintem egyébként inkább darkos dolgok dominálnak nálunk újabban a metal mellett, de hogy mi lesz a vége, azt még csak nem is sejtem.
Egyáltalán hogy alakulnak ki a dalok? A gitárriffek jelentik az alapot vagy a billentyűtémákra építkeznek a többiek?
Ez változó, de az a gyakorlat, hogy a gitártémákra építjük fel a dalokat. Sokan azt gondolják, hogy a szinti az alap, de nem vagyok én olyan nagylegény. (nevet)
Mi a célotok a Gire-ral? Örömzene vagy azért szeretnétek valami kézzelfogható eredményt is elérni?
Szeretnénk kézzel fogni az albumunkat CD-ként szép borítóval, maximálisan úgy, ahogy mi akarjuk.
Elég sok projektben részt veszel a Gire mellett. Felsorolnád őket, egy rövid ismertetővel, melyik milyen zenét takar, és mennyiben takarják a te zenei világodat?
Nos, van a Darklight, ami egyfajta teljesen önző zenei kísérlet, ami 1993 óta él és most készül a második album. Dögunalmas lesz, annyit mondhatok. Aztán ott a Thy Catafalque, amit már ketten csinálunk Jancsikával és fura, avantgarde black metalt játszunk, itt is van már két lemez. Volt még a Gort Gire és Thy Catafalque tagokkal, de ez már nem él. Ezek mind teljesen takarják a zenei világomat, ha nem takarnák, nem foglalkoznék velük.
Hogy tudod egyáltalán különválasztani, ha felbukkan egy ötlet, hogy most éppen melyik projektbe lesz jó? Van egyáltalán olyan ötleted, témád, amelyik a kukában köt ki?
Mivel a Darklight csak az enyém, ide jönnek az igazán saját témáim, a Gire-nál és a Thy Catafalque-nál viszont általában a többiek dolgaira írom a sajátjaimat és ezt is nagyon élvezem. Hihetetlenül nagy szerencsém van, hogy olyan társakkal terelt össze a sors, akikkel ilyen összhangban vagyunk. Sok olyan téma van, amit nem használtam még fel sehol, és előfordult (pl. a második Thy Catafalque-on), hogy három-négy éves dallamot építettem be egy dalba, mert pont oda illett. Éppen ezért meg szoktam őrizni minden apróságot.
A Thy Catafalque második albuma ha lassan is, de egy biztos underground sikert ér el. Lesz folytatása, vagy ezt most pihentetitek egy darabig?
Igen, meglepően jó reakciók érkeztek a Microcosmosra. Most éppen Jancsika nem nagyon gitározik, mert más dolga van, de amint előrukkol valamivel, jön a harmadik album.
A külföldi undergroundból és mainstream vonalból kik azok, akiket szívesen hallgatsz? Van olyan valaki, akivel szívesen zenélnél együtt?
Akikkel szívesen zenélnék együtt azok, akikkel most játszom. Az az igazság, hogy maximálisan képzetlen, mondhatni fakezű billentyűs vagyok, csak szeretem, amit csinálok. Ezért aztán nem is tudnék vérprofi zenészekkel együtt játszani. Akiket nagyon becsülök, azok a népzenészek, akik ösztönösen, gyönyörűen, tűzzel zenélnek. Például nagyon szeretem azt, ahogy Lajkó Félix játszik, bár az ő játékában van némi klasszikus zene is. Nem is érdekel egyáltalán, hogy mennyire underground vagy overground az adott produkció. Attól még nem fog többet mondani nekem, hogy csak öten ismerik és vice versa. Például mostanában sokat hallgatom Nick Cave-et, a 16 Horsepowert vagy a Portisheadet, a Morgothot, a Tenhit, a Katatoniát, a Nile-t vagy az Ulvert, az Arcturust, de a legnagyobb alap nálam a My Dying Bride. Itthonról pedig a Kaláka Hajnali rigók című lemeze, az nagyon jó!
Nagy irodalombarát vagy, már csak a végzettséged miatt is, van esetleg valami kedvenc mottód, ami az életedre jellemző, vagy példaként lebeg előtted?
Ha ilyen példaszerűséget kellene mondani, talán Karinthy Frigyes Találkozás egy fiatalemberrel című rövidke novellája lenne az, ami harmadikos gimnáziumi tananyag és mikor mi tanultuk, nem is nagyon értettem, miről van szó, csak évekkel később éreztem meg valójában, mit mondanak azok a sorok. Nem is akarom (nem is tudnám) kifejteni, ha valakit érdekel, megtalálhatja bármelyik Karinthy antológiában a novellát.
