Tudod, én ezt a rockandroll életformát továbbra is tartom, nem tudok, és nem is akarok szabadulni tőle, de ez nem azt jelenti, hogy egyfolytában piálni kell, és a nőket hajkurászni. – kezdte a beszélgetést két falat között Csató Peti. Sokkal fontosabb, hogy szereted a zenét, ezt akarod csinálni, és minden alá van rendelve ennek. Attól még, hogy én nem iszom alkoholt, nem drogozok, a zene még ugyanolyan fontos, mint eddig volt.
Rosszul emlékszem, hogy régen hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoztál?
Autistákkal. Hét évig azt csináltam, de eztán kirúgtak. Mondjuk már egyébként is kész voltam, nem az autisták miatt, hanem a tanároktól. A tanárok mindig nehezen viselik el, ha valaki más. Amikor engem felvettek, volt egy olyan igazgató, akinek szimpatikus voltam, aztán mikor ő elment, minden megváltozott. Nem vagyok az a tipikus ember a tanári karban, elkezdtek szépen fúrni, úgyhogy otthagytam. Ráadásul akkor már alakult ez a pesti dolog is, amit itt látsz.
Azért, ahogy látom, a Replikában senki sem az az átlagos életet élő, úgymond normális ember.
Nézd, a Falat az boncol! És teljesen bele van őrülve, igazából jobban érdekli ez, mint a zenélés, komolyan mondom! (nevet) Ez az egy, ami fáj, hogy az embert látom, hogy őrülten vonzódik a munkájához. Van egy speciális boncmester-vágás, amit a hullák felnyitásakor használnak, na azt feltetováltatta magára. Nem normális, de látod, én sem vagyok az. Még azt mondhatjuk, hogy látszólag Gergő a legnormálisabb. Ő csak dobol. Dobot tanít hetente háromszor, ezzel foglalkozik, zenél és még tanul is mellette, ő a tipikus dobos. Szokták is mondani, hogy a dobos a zenész barátja, és ha hiszed, ha nem, ennek van alapja. Főleg, ha valaki metal dobos! (nevet) Tudod, üt, mint az őrült. Mi meg mondjuk neki, hogy Gergő, ez sok ide, ő meg nem hallja! (nevet) Azért élnek bennem ennyire ezek az élmények, mert pont most rakjuk össze az új dalokat. Amikor koncerten vagyunk, akkor minden ok, addigra már letisztult minden, de Gergő ilyenkor még nagyon elengedi magát! (nevet)
El lehet árulni azt a kulisszatitkot, hogy Falatnak mi a becsületes neve?
Nem szereti…
Akkor legalább a keresztnevét…
Lajos! (nevet)
Miért lett Falat?
Mert ránézel és egy nagydarab arc, de ugyanakkor annyira jámbor, nagyon kis közvetlen, barátságos fickó, ilyen kis falat, mint egy falat kenyér… Mindenkivel jóban van, szeret mindenkit, bárkivel elbeszélget bármiről, nem csak az van, hogy akkor beszélgessünk a boncolásról. Megvan a maga érdeklődési köre, nagyon szeret zenét hallgatni, zenélni, de azért persze első a boncolás. (nevet) Ahogy mondtam, Gergő tipikus dobos, nekem meg van ez az őrületem, hogy nem vagyok hajlandó általános emberi értékekért harcolni. Nem akarok házért, kocsiért, családért, sztárságért küzdeni, csak ezért dolgozni. Engem ezek a dolgok nem elégítenek ki. Az élet tart, ameddig tart, de valami értelmessel kéne kitölteni. Utána úgyis meghalok, de ha addigra csak annyit értem el, hogy lettem valaki, mondjuk, teszem azt, egy híres ember, az nem valami sok. Ez olyan, minthogy most megettük ezt az ételt, jó volt, holnap meg kiszarom az egészet. Én nem akarom, hogy ennyi legyen az életem, ezért váltottam.
A családod hogy fogadta az új életedet?
Egyszer már elváltam, abból a házasságból vannak gyerekeim, akik nem is itt élnek, hanem Debrecenben. Kéthetente találkozunk csak, de egyébként is már felnőttek, 14 a fiam és 19 a lányom. Egyébként rám abszolút nem jellemző ez a szentimentális hangulat, hogy teszem azt, minden nap látnom kellene őket, elvannak ők nélkülem is. Persze ha szükségük van rám, bármikor ott vagyok mellettük. Ők nem vonzódnak a dolgaimhoz, egyszerűen csak élvezni akarják az életet, mint egy átlagember, ami tizenévesen teljesen természetes is.
Végül is akkor hogy lehet teljes életet élni?
Az első az, hogy az embernek tudnia kell, hogy milyen hajlamai vannak, mi az, ami igazán fontos neki. Látod, én se lettem más, nem vagyok egy imádkozó sáska, aki csak ül egy dombtetőn, és onnan figyel. Nekem zenélnem kell, ezt szeretem, ez éltet. Ezen kívül meg kell érteni, hogy mi a célod, ki vagy. Nekem ez azt jelenti, hogy folytatom a gyakorlatokat, éneklem a Hare Krisnát, részt veszek a programokon vagy beszélgetek a baktákkal, a Krisna-hívőkkel, ilyesmiket. Ezekből a dolgokból aztán jön a megértés. Elsőre nehéz elhinni, de ez a megértés nem abból születik, hogy valaki elkezd neked magyarázni, hanem abból, hogy elkezded csinálni ezt a folyamatot, és végül egyre tisztábban látsz. Megérted, hogy azok a célok, amiket az emberek hajtanak, teljesen átmenetiek. A fiatalok azt hiszik, hogy minden örökre így marad, hogy egészségesek lesznek örökké, és a vágyaikat ki tudják majd élni, de ez elmúlik. Egy öregembernek is ugyanolyan vágyai vannak, csak nem képes már elérni azokat. A reinkarnáció lényege pont az, hogy ki milyen vággyal hal meg, az határozza meg, hogy a lelke – ami halhatatlan – milyen testbe fog kerülni. Egyszer csak mindezt megérted, nem elhiszed, hanem tényleg megérted, hogy ez így van. De ehhez tudatosan gyakorolni kell. Nekem ez az, ami fontos. Ezért költöztem ide, és nagyon fontos, hogy itt lehetek.
Szerinted mért van az, hogy Magyarországon elég sok embert eltalált a Krisna vallás, holott elég messze vagyunk a bölcsőjétől?
Nagyon egyszerű, azért, mert megértettük. Kell ehhez egy speciális embertípus. Krisna azt mondja, hogy ezer emberből egy lesz fogékony erre. Nem véletlen, hogy legelőször az amerikai hippik közül fogott meg párat ez a dolog, utána jött csak át Európába. Nálunk egyébként csak néhány száz személy van, aki ezt aktívan gyakorolja, de több ezer ember szimpatizál. Hazánkban mondjuk elég aktívan vagyunk jelen, sokat látni minket az utcán, itt-ott. Pont ez a legfőbb kritika is a Krisnások ellen, hogy nagyon nyomják az embereket. Azért, mert ez egy misszió, a legtöbben nem tudnak elvonulni, én is ilyen vagyok. Nem vagyok horgász típus, nekem is szükségem van rá, hogy emberek között legyek. Az a lényeg, hogy ne a saját céljaidra fordítsd a dolgokat. Én is zenélek, de mindenki tudja, hogy az embereknek olyan dolgokat mondok, amik elgondolkodtatják őket, és amik esetleg ebbe az irányba mozdíthatnak rajtuk. Most nem is az a lényeg, hogy Krisnások legyenek, csak értsék meg, hogy miről is van itt szó.
Jól értem, hogy nálatok nincs szankció, tehát ha valaki nem Krisnás, az ugyanúgy újjászületik, csak legfeljebb nem olyan jó testben?
Mi, valójában lelkek vagyunk. Azért lettünk teremtve, hogy szolgáljuk istent, csináljuk úgy, ahogyan ő szeretné, és ebből mi is örömünket leljük. Azért jöttünk el tőle, mert elhatároztuk, hogy függetlenül akarunk lenni, egyfajta istenné akartunk válni. De amikor az ember elég sok időt töltött már itt el, egyszerre elege lesz ebből s vágyik arra, hogy visszakerüljön eredeti helyzetébe, és ekkor érti meg ezt a gondolatvilágot. Rájössz, hogy már mindent kipróbáltál, kiélveztél az életben, és mégsem lettél elégedett. Megérted, hogy szükséged van valami másra is. Ilyenkor jön az elszakadás, de nehogy azt hidd, hogy ez nem fájdalmas. Én is ragaszkodom egy csomó mindenhez. Ahhoz, hogy ezekről a dolgokról lemondtam, kellett a bakták és tanítómesterek segítsége. Végül a folyamat végén vissza lehet kerülni lelki testünkbe, az eredeti formánkba. Viszont mindenre emlékezni fogunk, amit megéltünk az anyagi életeinkben. Ezért mondja sok filozófus, hogy a világ csak illúzió. Mi inkább egy álomhoz hasonlítjuk, hiszen mikor álomból ébredsz, az is hat rád.
Veled kapcsolatban egyébként már megnyugodtam, mert megetted ezt az ételt, ami a kultúránk része, és ez azt jelenti, hogy valamelyik hátralévő életedben biztos, hogy komolyan foglalkozol majd valamilyen önmegvalósítási folyamattal.
Szóval ezért osztogattok mindenhol kaját?!
Bizony, nem az az érdekes, hogy a leggazdagabb vagy a legszegényebb eszi meg. Számunkra nincs különbség köztük, a szemünkben mindkettő szegény, mert nem tudja, hogy mi az igazság.
Visszatérve a Replikára, azt hiszem, hogy ez a spirituális vonal mindig is megvolt nálatok.
Persze, már a Testeken is foglalkoztam a lélekkel. Utána volt egy kis kitérő az első lemezzel, akkor megingottam, elbizonytalanodtam, nem voltam biztos benne, hogy mi van. A Nem leszek áldozat arról szól, hogy legyél kemény, de ugyanakkor ironikus is.
Mit gondolsz, milyen zenét játszanátok most, ha nem talált volna el ez a Krisna dolog? Nagy lenne a különbség?
Nem. Nem, mert nem változnak a hajlamok, mint mondtam. Ugyanakkor mikor megérintett ez a dolog, az idő tájt jött ki a Másik világ kapujában, meg volt az akusztikus lemezünk is, de akkor ilyen volt a hangulatom. Jólesett ezeket csinálni, de utána ugyanúgy jött a kemény vonal. A közönség a lágyabb hangzásból nehezebben érti meg, amit mondani akarok. Az új lemez ezért most megint feszültebb lesz, mert még mindig munkál bennem ez a dolog.
Akkor beszéljünk egy kicsit a koncertlemezről is. Mit kell tudnunk róla?
Régóta készülünk már egy koncertlemezre. Én mindig úgy gondoltam, hogy nagyon fontos, hogy legyen egy ilyen, mert élőben vagyunk igazán erősek, mindig is igazi koncertzenekar voltunk. Mindig más élőben látni minket. Ráadásul nagyon nyögvenyelősek voltak a stúdiómunkáink, rossz helyre kerültünk, rosszak voltak a körülmények, sosem tudtunk feloldódni, mindig nagy lemondással járt az egész. Remélem, a következő lemez esetében nem így lesz, hiszen az eddigiekkel ellentétben, erre nagyon komolyan készülünk. Meg akartuk mutatni, hogy milyenek vagyunk, olyanoknak is, akik adott esetben nem járnak koncertekre. Ráadásul most voltunk tíz évesek és a kiadó is nagyon lelkes. Eredetileg úgy indult, hogy csak dvd melléklet lesz a cd-hez, de aztán jól sikerültek a felvételek, és ezért döntöttünk úgy, hogy akkor legyen egy teljes dvd is a cuccban. Két verzió jött ki végül, aki dvd-t akar cd melléklettel, úgy is megteheti, illetve cd-tokban dvd melléklettel is megvásárolható az anyag. Elég kockázatos volt egyébként egy helyszínen, a debreceni Lovardában felvenni a videót, hiszen a legtöbb zenekar három-négy koncertet rögzít, és azokból rakják össze az anyagot. De szerencsére jól sült el. Az ezt megelőző féléves turnén még igazából nem gondoltuk, hogy élő lemez is lesz, inkább csak arról volt szó, hogy összerakunk egy kétórás programot.
Mért van az, hogy a dvd-n csak a debreceni buli van, míg a hanganyag ebből és a wigwamos koncertből lett összeválogatva?
A Wigwamban egyáltalán nem is vettük fel a képanyagot. Az volt az elképzelés, hogy mindkét koncertnek a hanganyagát felvesszük, de képről eredetileg szó sem volt. Aztán felmerült olyan ötlet is, hogy a Wigwam buli legyen a hang, a Lovarda meg a kép, de tudod, mindig az utolsó pillanatban derül ki, hogy akkor a végén mi is lesz pontosan.
Mért a Marco Poloban volt a bemutató koncertje a cuccnak? Azt hiszem, a Replika azért már bőven kinőtte ezt a szintet.
Ez egy kiadói ötlet volt, nem mi akartuk. Eredetileg közönségtalálkozónak terveztük, s annak is lett meghirdetve. A koncert előtt egy – két héttel dőlt el, hogy játszani is fogunk. Ami nem volt baj, hiszen mindenki befért. Végül is nem sült el rosszul, de lehetett volna jobb is. Pesten egyébként nem szoktunk ilyen pici helyeken játszani. Viszont az új lemezzel újra megyünk majd mindenhová. Leszünk szeptember 15-én a Wigwamban, utána meg megyünk a Kék Lyukba. Eléggé várom már, mert egy ilyen kisebb klubban játszani mindig teljesen más.
A klipjeitek hogyhogy nem kerültek fel a dvd-re?
Csak egy klipantológia van rajta. Nem akartunk rámenni arra, hogy minden rajta legyen, azt akartuk csak megmutatni, hogy milyenek vagyunk élőben, milyen emberek alkotják a zenekart. Egyébként meg a honlapról úgyis le lehet szedni őket.
Következő lépés akkor az új lemez.
Hála istennek mostanság nagyon sok koncertünk van. Emiatt az új lemez egy kicsit problémás. Nyáron összesen négy-öt próbát tudunk összehozni. Viszont amikor összejövünk, reggel tíztől este nyolcig folyamatosan nyomjuk a dalokat, nincs üresjárat. Alapok egyébként már vannak. Zúzósabb és változatosabb is lesz az anyag, kb. márciusra lesz kint. Nem akarunk kapkodni, most valami kiemelkedővel szeretnénk kirukkolni.
Mi a helyzet a régi lemezekkel? Egyiket sem lehet kapni…
Az EZS Music-kal újra tárgyalgatunk. A Föld, a Másik világ kapujában, és a Testbe zárt lélek elvileg újra megjelenik szeptember környékén. Talán a Sonyval – náluk jött ki ugye az első kettő lemezünk - is lesz majd valami előbb-utóbb. Egyébként a koncertlemeznek is az volt az egyik célja, hogy azok is megismerjenek legalább néhány régi nótát, akiknek azok a lemezeink nincsenek meg.
A Hanyatlás anyagon volt két angol nyelvű nóta anno, azóta viszont mintha kissé leálltatok volna a külföld felé tekintgetéssel…
Néhány hete ültünk le átgondolni, hogy van-e értelme. Lehetőségünk lenne, de időzavarban vagyunk. Ha elmegyünk külföld irányába, akkor Magyarországot hagyni kell. Csak úgy érdemes elkezdeni, ahogy Zotyáék tették az Ektomorffal. Az nem vezet sehová, hogy itthon játszol, aztán néha kimész pár koncertre. Vagy beépülsz a kinti színtérbe és lenyomsz egy évben 200 koncertet, vagy nem is érdemes elkezdeni. Zotyáékkal lennének lehetőségek, mehetnénk velük turnéra, de nincs rá idő. Nem kockáztatok meg most egy olyan évet, hogy kivonuljunk külföldre. Megtörténhet hogy, elfelejtenek az emberek. Üzleti szempontból sem mernénk megcsinálni, mert itthon nagy kárát látná a zenekar. Ráadásul amiről éneklek, azt elsősorban a magyar embereknek akarom elmondani, mert ide születtem. Úgy foglalnám össze a dolgot, hogy túl nagy energiát nem akarunk ebbe a külföld dologba fektetni. Egyébként szó van róla, hogy az új lemezt vagy legalább néhány nótáját felveszünk angolul is, de egyelőre ennyi.
Mi lesz nyáron?
Az összes fesztiválon ott leszünk, akusztikusan is. Lesz olyan helyszín, ahol egy napon kétszer játszunk, akusztikusan meg rendesen. Mezőtúr, Vekeri-tó és Tokaj, hacsak a Tisza ki nem árad megint. (nevet) Aztán megyünk még Szerbiába kétszer meg Romániába magyar nyelvű területekre, magyaroknak játszani.
Az akusztikus lemeznek lesz folytatása?
Nem erőltetjük, az egy egyszeri hangulat volt. Ráadásul igény se nagyon van rá, annak az eladása kb. fele a többi lemezének, és ez igazából érthető is. Mi egy kemény zenekar vagyunk, a nyüglődésünkre nem kíváncsiak az emberek. (nevet)
Utolsó szokásos kérdés, volt ma már erről szó bőven, de foglald össze légy szíves, hogy mi az élet értelme?
Nyomjuk a rock ’n rollt de úgy hogy közben kiderüljön kik is vagyunk valójában.
A lázadás, leginkább azt jelenti, hogy mások akarunk lenni. Nézzünk magunkba, hogy mit keresünk ezen keresztül. Valójában egy hangulatot, de mi az oka, hogy pont ezt a hangulatot keressük? Ismerjük meg magunkat. Sok emberen azt látom, hogy csak lázadozik, ami ki is merül egyfajta önpusztításnál. Az élet a legjobb méreg, mi?! Én azt mondom, hogy lehet egy teljesen normális életet élni attól függetlenül, hogy az ember benne van ebben a rock világban. Lehet normálisan is lázadni, nem csak úgy, hogy minden koncerten szétütöm magam. Igazából ez az állapot nem is lázadás. Hiszen mindenki ezt csinálja. És miért? Mert gyenge kis pöcs.
Aki valamennyire intelligens megértheti, hogy az emberi lét célja nem az evés, ivás, ívás, hanem meg kell értenünk kik is vagyunk valójában. Ez az igazi lázadás.