Immáron harmadik munkájával készült el a svéd ötösfogat. A tempós, dallamhegyekkel megrakott power muzsikát nyomató Axenstart korábban már volt szerencsém méltatni. Akkor nagyjából elégedett voltam a teljesítményükkel - lássuk, mi a helyzet ezúttal.
A The Fallen One trappolmányos mód köszön ránk, hogy aztán az Under Black Wings tovább fokozza az iramot. A dallam igazán pofás, erősen slágeresbe hajlik, az elszánt teperésre pedig szavunk se lehet. A lóhalálos patadobogás épp csak enyhül csöppet, de azért kitartóan végigkíséri a szimpatikus arculatú Salvation perceit is. Fincsin zúg-bong a gitársound, illendőn kotyognak közbe a billentyűk. Fittyet sem ereszt az iramból vagy a szigorból az Inside your Mind. Vérbeli beindulós, fejrázós nóta - még a leállós résszel együtt is. Barátságos színekben játszik a - meglepő módon! - trappra erősen hajlamos Daydreamer. Kifejezetten andalító melódia.
Lírai cöccenet is található az albumon: a Drifting romantikus, álmodozó hangulatba ringatja a hallgatót. Persze csupán azért, hogy a mögötte energikusan "fellángoló" The Burning nagyobbat szóljon... A jelek szerint a srácok tudatosan törekednek arra, hogy a tempós számaikat rendre derékba törjék rövidebb-hosszabb elbambulós zöngékkel. Ők tudják... A nóták sorát a szintén sietős Run or Hide zárja.
Nem tudom, végül a boltok polcára került albumon is csupán ez a nyolc nóta szerepel-e, mert ennek a promo anyagnak a játékideje bizony még a negyven percet sem éri el. Ha ennyi a kész csomag, az bizony nem túl sok... Túlzás lenne olyasmit állítani, hogy az Axenstar kiforgatja a világot a sarkából. Zenéjük elsőre emészthető, dallamaik könnyedén befogadhatóak. Aki kellemes, kikapcsoló szórakozást kíván, annak tökéletesen megfelelhet a The Inquisition.
