Lássuk mit rejt a Caliban. Kezembe veszem a csomagot, a booklet igényes, bár a kivitelezés stílusa Travis Smith-t idézi, de nem feltétlenül baj, hogy hasonlít. Attól még jól néz ki.
Zene indul, a gitárok súlyriffelnek, majd begyorsulnak. A Caliban metalcore-t játszik. Hangzásilag nem szól rosszul a korong, a Woodhouse-ban vették fel, korrekt, masszív a sound. Ám időközben a Caliban rájött, hogy a Killswitch Engage-nek bejött, hogy a hardcore-os témákat modern metalriffekkel vegyítsék, plusz a hc-s, "ordítsuk ki a tüdőnket" vokál mellé dallamos éneket vegyítsenek, így megpróbálták ők is a lehetetlent, meglovagolni a trendet. Nem is vészes a végeredmény, pedig hallom a hibákat, mittomén, a dobos lehetne pontosabb néha, meg ezeket a riffeket már hallottuk sok helyen (hehe, néha olyan death metal riffek kanyarodnak ide-oda, hogy csak lestem!), ráadásul olyan igazán átütő dalt nem sikerült írniuk, mindezek ellenére mégis szórakoztat a zene, hogy így lezárjam a körmondatomat valahogy. Lendületesek, zúzni azt szeretnek, nagy elánnal csinálják a dolgukat, olyan nagyon rosszat nem tudok mondani a zenére.
Bár az is igaz, hogy ahogy egyre többet hallgatom, nem érzem azt a lelkesedét, mint mikor először pörgött a cd a lejátszóban. Ha gonosz hangulatban lennék, azt is írhatnám, hogy 11 tökegyforma hangulatú szám található a lemezen. Ha pedig nagyon gonosz akarnék lenni, azt is mondanám, hogy néha közepesek a dalok. De nem leszek gonosz, mert alapvetően nem utálom a zenéjüket. Szóval.
Az tény, hogy az énekes részek nem annyira fogósak, mint a fentebb említett zenekar refrénjei, a gyors hc-s témákat meg ezerszer hallottuk ezer zenekarnál, meg a többit is, jaj, mégis gonosz vagyok. Viszont néha sikerül olyan témákat elcsípniük, amire fel-felkapom a fejem (pl. a Bad Dream címűben), sőt, bólogatok is itt a monitor előtt egy kicsit.
Jaj, jaj, most egy kicsit tanácstalan vagyok, maradjunk annyiban, hogy a zenekar elindult egy olyan úton, amiből akár még nagyon jó dolgok is születhetnek, ez pedig egy igen bíztató kezdet. Néha úgy érzem megérdemlik a nyolcast, de most előveszem a szigorú énemet, és csakazértis hétésfél.
