Shock!

Húba... Nagy tekeréssel kezdődik a zene, aztán málháznak (igen: M-Á-L-H-Á-Z-N-A-K), aztán megint tekernek, de ettől a málházástól elakadt a szavam. Olyan, ahogy az a nagykönyvben meg vagyon írva. Pedig az ember azt hinné, hogy valami lightos zene lesz ez, hiszen hegedűszóval indul a lemez.

Irgalmatlan sűrű a zene. A vokál furcsa, egyrészt nagyon hátul szól, bár ezt meg lehet szokni, de az öblös deathes hörgés mellett néha akad egy kis blackes károgás is. Amúgy a black hatás a gitárriffekben is érezhető, mintha az amcsi death metalokat keverték volna némi norvég blackkel. A harmadik dalnál estem le a székről: dallamos éneket, ráadásul többvokálosat raktak a nótába! Ez az, amire nem gondoltam volna. Persze nem sokat, de azért igyekeztek színesíteni a nóta hangulatát. Nem kell megrettenni, nem lesz ilyen túl sok, talán még egyszer fordul elő a cd-n (konkrétan a hatodik dalban, de tényleg csak érintőlegesen itt is). Furcsa, hogy a gitárszólót ebben a dalban nagyon hátrakeverték, szinte alig lehet kivenni. Az mondjuk tény, hogy nem az eszeveszett szólókról szól ez a zene.

1997-ben alakult a csapat, egy demó és a 2002-es első lemez (melyet világszerte sokan dicsértek) után jelent meg a Deciphering The Soul, melynek felvételénél maga Eric Rutan is segédkezett. Hallatszik is. Na és akkor a meglepetés: a Hate Eternal dobosa, Tim Yeung játszik itt is, a szokásos technikás, sűrű stílusában. Állat a srác...

Agyleszaggató, érdekes, hangulatokban sem szűkölködő, összetett zene, nem mondható konkrétan sem blacknek, sem deathnek (néha thrash is akad benne, olyannyira, hogy az utolsó előtti dal egyik témája szemtelenül régi sepulturás), érdekesen váltogatják dalokon belül a stílust, de akinek bejön az a fajta sűrűség amit produkálnak, nagyon fog örülni ennek a cd-nek. Ezt a fajta death metalt szívesen hallgatom, pedig ez is klisés azért rendesen. A záró tétel pedig nem más, mint egy szép akusztikus gitározós outro.

Ilyenkor érezni, hogy nagyon nem mindegy, hogy zenélni nem tudó, illetve zenélni tudó emberek játszanak ilyen zenét... Egy nyolcast mindenképpen megérdemelnek.