Shock!

Újabb német felfedezett a Metal Blade-nél. Első lemez, svéd death metallal. 2000-ben alakult a csapat, egy kazettaalbummal a hátuk mögött belapátolta őket a Metal Blade. (Hihetetlen, hogy még mindig van ilyen, nem? Mármint kazettaalbum, nem felfedezés.) Tehát megtalálta meg őket a kiadó, és máris alájuk tolt egy szerződést.

Kellemes akusztikus intróval nyitnak (és zárnak), viszont ahogy bejönnek a torzított gitárok, sajnos feltűnik, hogy nagyon nem szól jól a lemez, ehhez a stílushoz méltatlanul vékonyak a gitárok. Meg úgy az egész sound. De nagyon. A dobok is hülyén kopognak. Ez a svédes riffelés nem ezt a dobozhangzást érdemelné. Jöhetnének tanulni a CasketGardentől, miképp kell izmos gitársoundot kikeverni olcsón. Egyébként a zene is hasonló, At The Gates és utódzenekarai-vonal; amikor ötven riffet beleraknak egy dalba, váltogatják a tempókat, de azért a sebesség megmarad végig, dallamosak a fő témák, meg a gitárszólók, és van egy nagyon kellemes húzása az egésznek. Viszont olykor egy-egy dalt nagyon elnyújtanak, öt perc fölött kár ebben a stílusban zenét írni, legalábbis akkor végig bikamód izgalmasnak kell maradnia minden hangnak, különben fárasztóvá válik a hallgatása. Sajnos itt néha elfáradtam hallgatás közben, pedig alapvetően nem rossz a zene. (Vagyis az a fajta, amikor ilyenkor hozzáteszi az ember magában, hogy de nem is jó.) A hörgés is lehetne karakteresebb.

Kifejezetten jól állnak nekik az időnként felbukkanó akusztikus részek, lehetne több is belőlük. Dalt kiemelni azonban nem nagyon tudok (na jó, van egy másfél perces kis bigyó, amit szerintem poénból vettek fel, de inkább hallgassátok meg miért), egységes színvonalon mozognak, de ez a színvonal még nem az, amire felkapom a fejem. Mittomén, akár háttérzeneként is kellemes hallgatni.

Kiforratlan még a zenekar, a hazai CasketGarden ezerszer izgalmasabb és dinamikusabb (és nem azért, mert hazabeszélek, hanem egyszerűen feelingesebbek a dalaik), viszont pár év múlva lehet, hogy okoznak még meglepetéseket. Ez már csak azon múlik mennyire ragaszkodnak a saját sablonjaikhoz. De kell még izmozniuk, hogy igazán levegyenek a lábamról. A stílus rajongóinak akár még be is jöhet, de egyelőre még nem túl magával ragadó albumot készítettek. Halkan hozzáteszem, hogy a gyenge hangzás sokat levon az egész produkció megítéléséből.