Azannya.... Ezek aztán jól belecsaptak a lecsóba! Brutál death, bugyborékoló hörgéssel - sajnos ezt a keverésnél kicsit elcseszték, mert alig hallani, a gitár nagyon elnyomják -. Lendületből nincs hiány, a láb azonnal belendül - vagy tetszés szerint bármi más.
megjelenés:
2004 |
kiadó:
Threeman Recordings |
pontszám:
8,5 /10 Szerinted hány pont?
|
Lássuk, kiket is rejt e sok jót nem sejtető zenekarnév: a hörgős Emperor Magus Caligula (Dark Funeral, ex-Hypocrisy), a gitáros Lord K. azaz Kenth Philipson (The Project Hate), a bőgős Tomas Elofsson (Sanctification), a dobos pedig Tobias Gustafsson (Vomitory). Ebből sejteni lehet, hogy nem kispályás a csapat.
Jó mélyre hangoltan riffelnek a gitárok (pincemélyebbnél is mélyebben), gyors és fogós témákkal egy-egy dalban, van ebből sok hasonló persze, de a God Among Insects nótái is magukkal ragadnak gyorsan, Dismember, Six Feet Under, Vomitory (naná) vonalon halad a zene. Persze ezek csak hatások, nem másolat szerencsénkre. Jó technikás is helyenként, ügyes a dobos, nagyon masszív a riffelés, tényleg nem lehet unatkozni picit sem. A régi svéd death metalt keverik az amerikai death zenékkel, nagyjából így lehetne leírni a stílust. Azért szerencsére nem csak tekerést hallhatunk, egyik kedvencem a hatos nóta (Purified in Carnage), ami annak ellenére, hogy a death jellegzetes jegyeit magán hordozza, mégis tartalmaz valami mást is, jelen esetben a szinte folyamatos kétlábgépet, amitől mégsem válik "varrógépessé" a zene. Ezt folytatják - mármint a kétlábgépet - a következő nótában is, bár kicsit lendületesebben. Na jó, azért kétlábgép effektíve elég sok hallható a dalokban úgy általában. Blastbeat viszont nem túl sok van a lemezen, talán igazából csak az utolsó nótában, ami a leghagyományosabb tekerés. Egyébként nagyon friss a csapat, idén alakultak és máris itt a lemez, esetükben megdől az a mondás, hogy "hamar munka ritkán jó".
A borító fertelmesen béna, ez ne riasszon el senkit, a szövegek jelen esetben nem érdekelnek, úgyis biztos buták. A hangzás az, ami inkább riasztó lehet, bár az Abyssben készült, de nem Peter, hanem Tommy Tägtgren segítségével. Sajnos elég nagy massza lett belőle, a vokálokból meg tényleg alig hallani valamit - mondjuk ez esetben nem is túl nagy baj, de azért zavaró persze. Egy tisztább, dinamikusabb sounddal sokkal nagyobbat ütne a zene, az biztos. Nagyjából ez az egyetlen negatívum a produkcióban.
Szerintem fogunk még hallani róluk, arculcsapós zene a javából.